Közbeszerzés jáki módra.....
Fõszerepben: a Google Maps
I.rész

2011 tavaszán az önkormányzat úniós pályázatot nyert az iskola informatikai eszközparkjának fejlesztésére, az elnyert összeg 11.502.500 Ft. Az akkor érvényben lévõ jogszabályok alapján pályázatot kellett kiírni az eszközök beszerzésére, és pályázó cégek közül a nyertest közbeszerzési  eljárás keretein belül választották ki pontozással.

"Mindenhol, az USA-ban is létezik közbeszerzés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy önmagában hatékony rendszerrõl van szó. Ha jól alkalmazzuk, akár 20 %-os költségcsökkentés is elérhetõ vele, ez országos szinten jelentõs."
Arra a kérdésre, hogy a közbeszerzés az korábbi években miért lett vita tárgya, azt mondja:  "ez egy úniós norma, ha eszerint alkalmazzák, nem lehet vele gond."

Részlet a Vas Népe Dr. Kövesdi Zoltánnal, a Közbeszerzési Döntõbizottság Elnökével készült cikkébõl


Az elmúlt évek során lehetőség szerint minden testületi ülésen jelen voltam, és sajnos többször is tapasztaltam, hogy a közbeszerzési pályázatokat - még a nyertes kihirdetése után is - SZIGORÚAN TITKOS - pecséttel látták el az önkormányzatnál, holott a kihirdetés után ezeket a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.  Lehet , hogy ebben az is közrejátszhatott, hogy ezeket a beruházásokat sorozatban mindig ugyanaz a cég nyerte? Nem tudom.
Ezért is voltam annyira kíváncsi erre a közbeszerzési eljárásra, hiszen nevezett eljárás részleteiről képviselőink lemondása során is kerültek napvilágra utólagos, és figyelemre méltó információk.

Többek között ezekről a részletekről is kérdeztem Raffai Richardot, az R-Comp Kft. ügyvezető igazgatóját:
2011 tavaszán az R-Comp Kft. is beadta pályázatát, a közbeszerzési eljárás menete azonban nem volt egészen zökkenõmentes, több érdekes momentum is történt. Hogy láttad az eseményeket a "pályázó" szemszögébõl, milyen elõzményei voltak nevezett pályázati kiírásnak?


"Vicces történet, mely nagyon sok általam csak magyaroschnak nevezett dologra rávilágít. Melyek ezek?

 

Mindjárt az elején ott van a Vas Népében Kövesdi úr által elmondottak világos cáfolata. Az, ugyanis amit õ ott elmondott, az az általam „marketing speech”-nek nevezett kötelezõ pozitív szöveg, mely nagyvonalúan elfelejtkezik arról, hogy Magyarországon, magyar emberek közt élünk. Ezért aztán inkább elõbb, mint utóbb mindenütt megjelenik a lobbi, a kiskapu, az érdekek, a mutyi. Kövesdi úr persze arról beszélt, hogy a közbeszerzés rendszere mennyire tökéletes és pár kirívó esettõl eltekintve nagyszerûen mûködik és nagyon sokat spóroltak vele a pályáztatók. Ez ugyebár a mese része. Nyilván mindenki emlékszik még mondjuk a nagy vihart kavart „kakaóbiztos” számítógépek esetére, melyek kétszer-háromszor annyiba kerültek így, mintha bementek volna bármelyik boltba és ott megveszik azokat. Ahogy nyilván már hallott mindenki a rejtélyes módon korábban felnyíló borítékokról is.

Hozzá tehetjük, hogy a rendszer szabályozásának alapvetõ hibái is vannak. Ilyen lehet a döntést meghozó bizottság, akik sokszor plusz juttatásért döntenek olyanról, amihez nem értenek, független szakértõt viszont nem kell alkalmazni. Persze, ha kellene, akkor jó magyar szokás szerint nyilván õt környékezné meg a lobbi. Másik hiba is ebbõl fakad, hisz vannak dolgok, melyek hasra ütés szerûek, viszont nem kerülnek vizsgálásra, sokszor megtámadás esetén a Közbeszerzési Döntõbizottság által sem.

A harmadik pedig a felolvasó lap esete. Bár az adatok többnyire 1-2 kivételével másutt is megtalálhatóak a teljes dokumentációban, mégis ennek a szabályzása úgy néz ki, hogy errõl az egy oldalról semmilyen adat nem hiányozhat, míg máshonnan bármennyi, mivel azok pótolhatóak. Nyilván más lenne a helyzet, ha olyan oldalról lenne szó, melyen egyedi, másutt nem szereplõ adatok lennének olvashatóak. És nem azért mondom ezt, mert ebben hibáztunk a kérdéses pályázatnál. De gondolja végig mindenki, mennyire furcsa az, hogy a konkrét esetben kiíró, közbeszerzési tanácsadó, hivatal bizottsága, többi pályázó egynél több hibát vétett, mégis a legkevesebb, egy hibát vétõ cég esik ki. Jól van ez így? (Felszólítás hiánypótlásra) Ki-ki döntse el maga. Ahogy azt is, hogy egy ilyen esetben a szakmaiság, szakértelem fontos, vagy egy adat? Ez most így önfényezésnek tûnhet, azonban konkrétan elhangzott, hogy a cégem adta le szakmailag messze a legjobb pályázatot. No meg persze hallani olyan pletykákat, hogy nem mindig és mindenki esetében volt probléma egy-egy adat hiányzásából, azonban ilyenekkel nem foglalkozom, hiszen nem bizonyíthatóak. Úgy is mondhatjuk, hogy nem túl valószínû, hogy az érintettek nyilatkoznának errõl. J Igaz vagy sem, ettõl függetlenül érdekes, hogy ilyen szóbeszéd indult valamikor útnak a faluban.

A negyedik dolog lehet a pénzügyi súlypont. Ha valaki 11.502.500 forint helyett 11.500.000 forintot ír be, máris plusz pontokkal gyarapodik, hiszen olcsóbb annál, aki beírta a teljes összeget. De vajon jogos-e, hogy pár ezer forint elengedése azonnal pontelőnnyel párosuljon? Valóban ennyire sokat jelentene?

Ennyi elõzmény után térjünk át az iskola pályázatára. Sokáig húzódott a konkrét elkezdés még az elõzetes telefonos megkereséshez képest is. Állítólag nem érkezett meg minden dokumentáció, fogadjuk el, bár másutt is csináltak ilyen pályázatot, oda megérkezett idõben. Igaz nem elõször tapasztalunk ott ilyet, így fogadjuk el, hogy lehet a világnak olyan szeglete, amelyet hajlamos az információ rendre elkerülni. Még a közbeszerzési tanácsadó is értetlenségének adott okot a hosszú idõhúzás miatt, ami jelzés értékû lehet, hogy talán mégis csak lehetett volna elõbb, esetleg nem ok nélkül csúszott. De álljunk meg egy pillanatra a közbeszerzési biztosnál. „Apu nem ismeri, semmilyen kapcsolata nincs vele” – hangzott el ifjabb Szemes István szájából. Nem lett volna érdekes a személye, de mint később látni fogjuk volt a kiírások közt egy pont, amikor az nagyon furcsán változott meg. Tehát akkor pillantsunk rá a közbeszerzési biztos nevére illetve cége nevére: Horváth Tibor, Vasber Zrt. Ugye azt azért nehéz elhinni, hogy a jáki beruházásoknál rendre jelenlévõ vállalat cégvezetõjét nem ismeri a polgármester úr? És ezen a ponton el is töprenghetünk azon, hogy akkor vajon mi a célja egy ilyen ködösítésnek? Mi szükség van az igazság elhallgatására egy ilyen viszonylag jelentéktelen dologban?

Mindenesetre, amíg megszületett a hivatalos ajánlatkérõ levél, addig is lehetett kicsit gonoszkodni. Átadni a polgármesterségben ellenjelöltnek az anyagot, hogy véleményezze, hátha nem tesz javaslatot és akkor lehet mutogatni rá, hogy tessék, ennyit ért hozzá. Persze a nézõpont másik fele, hogy aki fél attól, hogy az ötletét sajátként tüntetik majd fel, az nem fog javasolni semmit sem. Márpedig nem állíthatjuk, hogy idegen lenne ez a mentalitás Szemeséktõl...

2011. május 31-én aztán megérkezett a levél. Amit túl rövid (8 napos) határidő miatt rögvest újabb követett. Így lett volna a beadási dátum 2011. június 15. Ám közben kifogással kellett élnem, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a kiírás egy összeollózás eredménye, azonban a kiíró nem tudta mit ollóz össze, így kerülhetett bele a következő:



Ebben az az érdekes, hogy a sárgával kiemelt sorok (elsősorban az utolsó sor) a SMART táblára utal, a zölddel kiemelt rész viszont egy bizonyos cég korábbi ajánlatából került bele. Abban is a harmadik sor az, ami egyértelműen a CleverTracker táblához tartozó szoftverre van kiírva. Azonban ez egy egyedi szoftver, ilyennel nem rendelkeznek más forgalmazók, a SMART sem. Ezért, ha valaki úgy ad be ajánlatot, hogy ilyennel rendelkezik és ezt tudja szállítani, akkor az ajánlata megtámadható.

 

Megérkezett az újabb kiírás és lett egy újabb beadási dátum, ezúttal 2011. június 20. Azonban ismét kifogással kellett élnem, hisz az interaktív tábla megajánlható többlet műszaki tartalma közé rögvest belekerült plusz 3 sor, ami egészen véletlenül a Flag által forgalmazott táblákat részesítette volna előnyben. Egészen pontosan anélkül kaptak volna +6 pontot, hogy azért bármit is tesznek. Ha úgy tetszik, rögvest 6 pont előnnyel indultak volna. Ez jó példája a korábban emlegetett lobbinak.

 

Közben persze ezen felbuzdulva lázasan dolgoztam, mert számtalan dolog feltűnt, olyanok, amik a kiírónak nem. Például, hogy nincs szó hálózat kiépítéséről, így ha olyan helyre kerül az új géppark, ahol nincs kiépített hálózat –mondjuk egy új terembe, mint Jákon-, akkor lehet nézegetni, illetve önálló gépként használni a sok számítógépet, valamint a szervert. Internet nélkül, mert a hálózati kapcsolat ahhoz is kell. Természetesen plusz pénzért ki lehet építtetni valakivel.

Feltűnt még az árazás kérdése és ez bizony nagy hibája a közbeszerzéseknek. 11.502.500 forint a rendelkezésre álló összeg, ebből kell gazdálkodni. Ez az összeg akkor is jár, ha rossz a kiírás tartalma és csak mondjuk 8 millió forintnyi terméket kíván vásárolni a pályáztató és akkor is, ha az utolsó fillérig ki van számolva a dolog. Ebben az esetben az lett világos, hogy a szállítandó termékeken lévő haszon és azok összértéke mellett van még körülbelül 3-3,5 millió forint, ami teljesítés nélkül vándorol a végső nyertes zsebébe. De akkor mindezt miért nem költi el az önkormányzat? Azzal csak nyer mindenki, ők is, az iskola is, de legfőképpen a gyerekek, ha ezt a pénzt nem engedik ki a kezükből, hanem eszközöket kapnak érte. így került bele a kiírásba 6 db vezeték nélküli digitális palatábla, 1 db szavazó csomag legalább 28 főre LCD kijelzővel, számítógépek élő helyi hálózati kapcsolatának biztosítása, a sokkal biztonságosabb és mára egyértelműen elterjedtebb 64 bites operációs rendszer. Azért említem, hogy mára, mert akkor még más volt a helyzet, de ennyivel is megelőzte ez a kiírás a korát. A Flag ezt értelmetlen dolognak tartotta, miközben a Gartner 2009-es előrejelzése szerint a világ számítógépeinek 75%-án 64 bites operációs rendszer fog futni 2014-re. No és persze pontozzuk külön a Green IT –nek való megfelelőséget. Ez ugyebár a csökkentett energia felhasználást támogató szabvány. Nyilván nem haszontalan dolog, ha kevesebb áramot fogyasztanak az eszközök, kevesebb költséggel jár az üzemeltetésük és nem utolsó sorban tettünk valamit a környezetért. Ifjabb Szemes István állítása szerint a Flag részéről az hangzott el, hogy a Green IT milyen szabvány és ki határozta azt meg. Green IT már akkor sem volt egy új fogalom, elég régi dolognak számított. Olyannyira fontos, hogy pld. az ELTE-n oktatják is. De Magyarország rendezett ezzel kapcsolatos konferenciákat is. Az interneten számos információ fellelhető, ha valaki még nem találkozott vele, akkor is beírhatja a Google-be, a Bing-be vagy más keresőbe, hogy megtudja mi az. Ellenben ha tényleg elhangzott ez a kérdés, az nem az utánanézés képességének hiánya miatt aggasztó, hanem felmerülhet bennünk, vajon milyen szakember lehet az, aki ennyire nem ismeri a saját szakmáját? (Válaszok ajánlattevői kérdésekre)

Ezzel egyébként a szállítandó gépeket is a legjobb, Fujitsu gépekre korlátoztuk abban az esetben, ha valaki minél több pontot szeretett volna szerezni.

 

No, miután mindez belekerült, 2011. június 23. lett az időpont. Azaz majd egy hónapot szórakoztunk el feleslegesen, hiszen mindez egy megfelelően előkészített és kiírt pályázattal elkerülhető lett volna. Közben megtudtuk, hogy a sokak által istenített cég visszalépett, mert állítólag nem tudta leszállítani az anyagokat, ha így volt, ezt nem kommentálnám szakmailag. Mások szerint tudatosan le akarta építeni Jákot, ehhez képest most is ott sertepertél.

Megtörtént a bontás, megtudtuk, hogy az egyik pályázó nem törődött a változtatásokkal ő konzekvensen azt az anyagot adta be, ami az első kiíráshoz passzolt, így nagyon sok pontot veszített.

Kicsit gyanakodhatunk a sok visszalépő, kieső illetve az eltelt időben tapasztalható dolgok kapcsán, hogy esetleg itt is születtek paktumok, háttér megállapodások, de ne tegyük, ez csak gyanú, ami semmivel sem alátámasztható.

 

A cégem pedig kiesett a hiányzó adat miatt. Ez a szabály, el kell fogadni. Nem mentség, hogy nem kevés munka, telefonálás, korrekció volt mögöttünk. A végső kiírás megszületése előtt volt, hogy reggel 7-től vártam Szemesék telefonját, mert hátha lesz még kérdés. A jobbító szándék vezérelt, végül is ezt a célt elértem."

folytatás