A képviselõk hajnal három óra elõtt néhány perccel, név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány által benyújtott, korábban több ponton módosított köznevelési törvényjavaslatot. Az elõterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyûlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, szavazatát hangos taps fogadta az ellenzéki padsorokból.
A törvény rögzíti, hogy az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülõ és a pedagógus vallási, világnézeti meggyõzõdését. Lehetõvé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt. A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülõknek joguk lesz az oktatási jogok biztosához fordulni.
Hároméves kortól kötelezõ az óvoda
A jövõben minden iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján mûködtetésre átvehetik õket. Az új köznevelési törvény alapján hároméves kortól lesz kötelezõ az óvodába lépés. A törvény azt rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdõ napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.
A jegyzõ, egyházi és magánintézményben a fenntartó a szülõ kérelmére és az óvodavezetõ, valamint a védõnõ egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem elõtt tartva, felmentést adhat a kötelezõ óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az a gyerek, akinél azt a szakértõi és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követõen válik majd tankötelessé.
Tizenhat év a tankötelezettség korhatára
A tankötelezettség korhatárát 18 évrõl 16-ra szállítják le. A jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is, amely választható oktatási forma lesz. Ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelõtti és délutáni tanítási idõszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerûen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletérõl.
A nappali rendszerû iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében szervezik meg, ebbõl legfeljebb heti két óra meghatározott feltételek mellett kiváltható. A tanítási év utolsó napját követõen legalább hatvan - szakképzõ iskolában legalább harminc - összefüggõ napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az érdemjegyek és osztályzatok nem változnak a tanulók tudásának értékelésénél.
Az iskola igazgatója a szülõ kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola elsõ évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az elõírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlendõ évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülõ kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhetõ legfeljebb egy alkalommal.
2013-ban jön a pedagógusi életpályamodell
Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógusi életpályamodell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény. Az intézményekben a pedagógus-munkakörökben dolgozók a heti teljes munkaidõ nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidõt az intézményvezetõ által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidõ fennmaradó részében a munkaidejük beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni.
A
teljes munkaidõ
ötvenöt-hatvanöt
százalékában tanórai
és egyéb foglalkozások
megtartása rendelhetõ el. A kötött
munkaidõ fennmaradó részében a
pedagógusok a nevelés-oktatást
elõkészítõ,
nevelés-oktatással összefüggõ
egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet,
továbbá eseti
helyettesítést látnak el.
A törvény alapján lehetõség lesz köznevelési Híd programok megszervezésére az általános és középfokú iskolákban, a programok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, valamint a munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.
A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli majd ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.
A Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat a jövõben nem a kilenc-tizenegyedik évfolyamba, hanem a hetediktõl a tizenkettedik évfolyamba járó diákoknak szervezik meg. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja - rögzíti a törvény.