A Zene világnapja
október 1.
Yehudi Menuhin világhírű
hegedűművész
kezdeményezésére és
javaslatára az UNESCO október 1-jét A
Zene Világnapjának
nyilvánította. Mindez 1975-ben
történt, azóta a világ minden
pontján ezen a napon különös
figyelmet szentelnek annak a csodának, amit
zenének hívnak.Yehudi Menuhin 1975-ben az ENSZ
Nemzetközi Zenei Tanácsban
töltött be elnöki tisztet és
így hívta életre a Zenei
Világnapot, amelyet idén 34. alkalommal
ünnepelhetünk. Az első Világnap
tiszteletére írott köszöntője
így hangzott:
„Kedves
Kollégák, Barátaim!
Nagy örömmel tölt el, hogy idén,
a Nemzetközi Zenei Tanácsban
betöltött elnöki tisztem utolsó
évében megnyithatom az első Zenei
Világhetet és a Zenei Világnapot.
Szeptember 29. és
október 5.
között és főként a Zenei
Világnap alkalmából október
1-jén az emberek legmélyebb
érzéseiket és legszebb
reményeiket juttatják majd kifejezésre.
Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek,
különösen a korunk
társadalmában egyre növekvő
tudatlanság következtében. A zene
azonban továbbra is módot ad arra, hogy az
emberek ma is megértsék egymást,
amikor az emberiségtől a múlt
előítéletei távolabb
állnak, mint valaha, de megerősödve
kerülnek előtérbe azok az örök
értékek, amelyek mindig
részét képezték
bármely nép minden művészi
megnyilvánulásának.
Az igazság, ami a világ minden
népművészetében, zenei
stílusában ezernyi színben mutatkozik
meg, képessé tesz bennünket arra, hogy
egyetértésre jussunk egymással. Arra
szeretnék buzdítani minden várost,
falut és országot, hogy rendezzenek
sokféle zenei eseményt ezen a napon.
Örülnék, ha nemcsak koncerteken,
rádióműsorokban szólalnának
meg régi és
főként mai művek, hanem
spontán megnyilvánulásként
utcákon és tereken is
muzsikálnának énekesek,
kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene
legjelentősebb előadói. Ehhez hasonlót
láttunk már néhány
városban: San Francisco-ban például,
sőt a zajos New York-ban is, amikor a legforgalmasabb
útkereszteződéseknél a Manhattan
és a Julliard Zeneiskola fiatal hallgatói
játszottak a járókelőknek. A
régi holland orgona-tekerőket, a nápolyi
tenoristákat, az énekmondókat
és a trubadúrokat juttatták eszembe
és azt, hogy e hagyományokat érdemes
újra életre kelteni.
Jó lenne, ha a zenei
héten egy-két
percet a csendnek szentelnénk mindenütt a
világon, a gondolkodásnak, a
hallgatásnak és az
elmélyedésnek. A zenének a zaj
antitézisének kellene lennie, mégis
sokszor arra használják, hogy kellemetlen zajokat
fogjon fel a gyárakban, éttermekben és
áruházakban. Azt mondanám, hogy az
adott időben az egész világon legyen egy
pár percnyi csend, mert ez nagyon fontos a zene
élvezéséhez.
Valószínűleg tudomásuk van
arról, hogy néhány éve egy
kongresszusunkon Párizsban Witold Lutoslavski, a nagy
lengyel zeneszerző javasolta, indítsunk mozgalmat, amely
harcol az embernek a csendhez való
jogáért. Azt szeretném, ha a csendnek
e perceit követően utcákon, minden
gyárban, otthonban, koncertteremben és
operaházban megszólalna a zene. Az előző napok
eseményeinek elő kell készítenie a
csúcspontot, a Zenei Világnapot.
Kérem Önöket, tegyenek meg mindent ezen
esemény érdekében, mely nemcsak a
zene, hanem a világ számára is fontos.
Egyesek Önök közül talán
koncertet adnak a Zeneművészek Nemzetközi
Kölcsönös
Segélynyújtási Alapja
javára, mely intézményt - mint
tudják - a zene ügyének előre
haladása és megóvása
végett hoztak létre és
azért, hogy a zeneművészeket közelebb
hozzák egymáshoz.
Yehudi Menuhin
Elhangzott: 1975.
október 1. Toronto, Kanada