Forrás: www.harmonet.hu

31 ma is mûködõ újévi babona kipróbálásra

A Szilveszter története

Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtõl, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetõjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idõ, mikor december 24-én ünnepelték, de elõfordult, hogy elõrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

  1. A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendõben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a hûtõben, meg a kamrában. (Ahányan megrohamozták a nagyáruházakat az idén is, ebben remélhetõleg nem lesz hiba!)
     
  2. Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
     
  3. A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken - ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
     
  4. A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, bõvebben adagolt a töltelék a rétesben, annál bõvebben méri a boldogságot az ég az új esztendõben.
     
  5. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
  6. Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna", ám ha nincs tehetnünk, akkor is "elszáll a hasznunk". (Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.)
     
  7. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot fõztek a lencsefõzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megnõsült a következõ esztendõben.
     
  8. Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítik.
  9. A pogácsába Szilveszterkor érmét sütnek, és aki a szerencsepénzt megtalálja, annak bõséges lesz a következõ éve. (Kivétel, ha ráharap, és fogorvosra költi az egész vagyonát. Ha a házigazda maga fogorvos, vagy fogtechnikus a húzás méginkább bõséget eredményezhet!) Figyelem, a pogácsának még éjfél elõtt el kell fogynia, különben az egész a viszájára fordul!
  10. Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc fõzéskor elsõnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendõbeli nevét. (Manapság ezzel is érdemes csínnyán bánni, mert ahány kitekert, faramuci név manapság adódik, a Ladó Utónévkönyv is kevés volna, hogy egyenlõ esélyt adjunk a sorsnak.)
     
  11. Újév elsõ napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstõl, házi viszálykodástól, mert az egész évet veszekedéssel töltötték volna.
     
  12. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsõnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.
     
  13. Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következõ évet.
     
  14. Ezen a napon tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket.
     
  15. Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (kávétartó, cukortartó, sótartó, bors tartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb...) Ha ezek teli vannak, egész évben bõséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.
     
  16. A szerelmesek, házasulandók külön figyeltek, hogy a mézes bödön teli legyen, illetve hogy legyen méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk. Ezt a babonát akár ma is ki lehet próbálni.
     
  17. Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédû, kedves emberré váljon, hogy sok édességet ehessen az esztendõben, na meg persze a praktikus parszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy az a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitûnõ.
     
  18. Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.
     
  19. Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó elõretúrja a szerencsét.
    Éjfélkor sokhelyütt meg kellett húzni a malac farkát, hogy bõség és szerencse legyen az új esztendõben. Amilyen hosszan visít a malac, olyan hosszú lesz a jó hírünk az új esztendõben. (Fõleg, ha az állatvédõk verik ránk, állatkínzásért!)
     
  20. Nem jó dolog ma nagy értékû holmit vásárolni, mert egész évben kiadások várnak. 
     
  21. Érdemes egy érmét ma elásni, holnap pedig kiásni, így "kincslelõ" esztendõ vár ránk.
     
  22. Ma bõségesen kell enni-inni adni a háziállatoknak, kutyának, macskának, lónak, tehénnek, mert ha ma jóllaknak, egész évben jóllaknak. Egyes vidékeken ezt ülönösen a kutyára vonatkoztatták, mivel ha annyi a maradék, hogy a kutya is degeszre tömi a bendõjét, akkor gazdagság vár egész esztendõben.
     
  23. Éjfél után érdemes jövendõt mondatni, gyertyát önteni, vagy ólmot önteni. (Ólommal óvatosan, mivel az ólom mérgezõ!) ebbõl kiderülhet kibe leszünk szerelmesek az esztendõben, vagy megtudhatjuk, mi okozza a szerencsénket, de azt is, hogy ki/mi áll annak útjába.
     
  24. Aki üzlettel foglalkozik, annak gyümölcsöket kell ennie, hogy gyümölcsözõ esztendõ köszöntsön rá. Ha almát eszik, számlálja meg, hány almamag van az almában, annyi siker üti a markát abban az esztendõben.
     
  25. Aki férjhez akar menni, az ügyeljen arra, hogy egy csinos ifjú férfi kívánjon neki elsõnek boldog újesztendõt. Ha nõ kíván, az szerencsétlenséget hoz, ha meg idõs férfi, akkor ebben az évben sem megy férjhez, ha pedig nõs ember, akkor nõs férfi szeretõje lehet.
     
  26. Az év utolsó napján tilos mosni, varrni - bevarrják a tyúk fenekét - teregetni, seperni - kiseprik a szerencsét - vasalni - kilapítják a szerencsét - és más hasonlatos házi munkákat végezni.

  27. Az éjféli durrogtatásnak is nagy hagyománya van, egyes vidékeken állati hólyagot (marha vagy sertés) fújtak fel és durrantottak el az óév búcsúztatására. Volt ahol ilyenkor behívták a macskát, és ha a macska messzire szaladt ijedtében, akkor elvitte a szerencsétlenséget, átkokat, boszorkányságot, de a a kutya ijedt meg, az elvitte a házastársi hûséget. (Sajnos az ilyen kutya gyakran balul végezte.) Ennek a szokásnak az utódja a pezsgõbontás, és sajnos a petárdázás is, ami számos állat vesztét okozza, és semmi pozitívat nem jelent.

  28. Újkeletû babona, hogy ilyenkor legyen legalább egy nagy értéket tartalmazó bankkártya, vagy egy nagy címletû bankó a tárcánkban, hogy az évben ez alá soha ne menjen a vagyonunk.
     
  29. Sokan ezen a napon tankolják tele az autójukat, hogy a következõ évben mindig tele legyen a benzintank.
     
  30. Akik ma dolgoznak, olyan féle munkát végezzenek amit egész évben kívánnak maguknak és úg végezzék, ahogy egész évben dolgozni akarnak és tudnak. (jókedvben, örömben, vidámságban.) Ha ma dolgozó emberekkel találkozunk, mindegyikükkel legyünk tehát vidámak, dicsérjük meg õket. (Elsején, ha vásárolunk, adjunk 1 Ft "borravalót" szerencsepénznek!)
  31. Szintén új babona, hogy malacos képet, kabalát, vagy az édes évet jelentõ marcipán malackát hordanak maguknál akik bõséget és boldogságot akarnak varázsolni.