A
pénzügyi tranzakciós illetékfizetési
kötelezettség a fizetési művelet
teljesítésének napján keletkezik.
Mértéke egy ezrelék, vagyis 0,1
százalék, vagyis ezer forint átutalása
és csekkbefizetés után kell fizetnünk
további egy forintot "illetékként". Maximuma 6
ezer forint, 6 millió forint feletti pénzmozgás
felett már nem keletkezik újabb
"illetékkötelezettség".
Keveseket érinthet, de a csoportos beszedések egyes
utalásai mind-mind külön utalásnak
minősülnek, így nincs közös adóalapjuk,
így két 4 milliós utalás esetén mind
a 8 millió forint után meg kell fizetni az
"illetéket".
Miért kell fizetni?
Az átutalás, a beszedés, a fizető fél
által a kedvezményezett útján
kezdeményezett fizetés, a
készpénzkifizetés fizetési
számláról, a
készpénzátutalás, az okmányos
meghitelezés (akkreditív), a
készpénzfizetésre szóló csekk
beváltása, továbbá a legalább egy
napos, legfeljebb két hetes jegybanki betét
elhelyezése után kell fizetni illetéket.
Illetékköteles tehát szinte minden banki
tranzakció, kivéve a hitel rendelkezésre
bocsátása. A postán végrehajtott
sárgacsekkes fizetések sem úszták meg,
hiszen egy zárószavazás előtti
módosítás a postai szolgáltatókat is
beemelte az adóalanyok körébe.
Nem kell illetéket fizetni a saját számlák
között folyó pénzforgalmak után,
amennyiben azok egy hitelintézetnél
találhatóak.
Ki fizet?
A törvény szerint az "illeték" adóalanyai a
pénzforgalmi intézetek, de annak szinte semmi
akadálya sincs, hogy ezt a díjak emelésén
keresztül áthárítsák a
fogyasztókra.
Mikortól
kell fizetni?
A törvény 2013. január elsejétől lép
hatályba, innentől keletkezhet illetékfizetési
kötelezettség.
Miért van idézőjelben az illeték szó?
"Adókról van szó, nincs mese. Nem lehet
illetéknek nevezni a pénzügyi műveleteket terhelő
új közterhet, egyértelmű, hogy adóról
van szó" - jelentette ki a Pénzcentrum.hu
érdeklődésére Angyal József okleveles
adószakértő. "Illetéknek ugyanis csak azt lehet
nevezni, ami után valamilyen ellenszolgáltatás
jár. Márpedig a tranzakciós
"illetékért" nem kapnak semmit cserébe az
adófizetők" - magyarázza a szakember.
Angyal József szerint hamis a kormány
érvelése, amely szerint a javasolt új adók
méltányosabbak, mintha a jövedelmeket
terhelnék meg, mert így szétterítik a
közterheket az adózók között. Az
adószétterítés azt jelenti, hogy a
jövedelemmel nem rendelkezőknek, a gyermekeknek, a
nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek is meg
kell fizetniük az adót, ez kicsit sem nevezhető
méltányosnak - hangsúlyozza az
adószakértő.
Ki fizeti meg valójában?
Szinte szabadon változtathatják meg a már
meglévő számlaszerződések esetén is
díjaikat a bankok. Van ugyan egy törvény, mely az
infláció mértékénél nagyobb
változást nem enged meg, de ez nem vonatkozik az
utalásokra és a rendszeresként feltüntetett
költségekre sem az eddig ingyenes tranzakciók
esetében.
A hitelintézeti törvény értelmében a
kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb
díjat, költséget a pénzügyi
intézmény már megkötött
szerződések vonatkozásában évente
legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által
közzétett előző évi éves fogyasztói
árindex mértékében emelheti. Már ez
is önmagában 5 százalék fölötti
áremelést tesz lehetővé a bankok
számára, de további lehetőséget jelentenek
nekik az ingyenes számlák és a nem rendszeres
díjak.
A PSZÁF jelenleg is kilenc intézmény
esetében vizsgálja a költségek
változását, egyebek közt a díjakra
vonatkozóan is. E vizsgálatok eredményét
határozataiban nyilvánosságra fogja hozni - mondta
el lapunk kérdésére Binder István, a
felügyelet szóvivője.
Rendszeres díjnak a két fél közötti
szerződésben vagy az azt jogilag kiegészítő
Általános Szerződési Feltételekben,
üzletszabályzatban rendszeresként feltüntetett
díjak számítanak. Ezeket szabályozza a fent
idézett hitelintézeti törvény 210/B.
paragrafusának 4. pontja. Amennyiben ennek
értelmezéséről jogvita alakul ki a felek
között, a jogalkalmazók, illetve
bíróságok a szavak hétköznapi
jelentésének megfelelően minősítik rendszeresnek
vagy nem rendszeresnek az adott díjfajtát - mondta Binder.
E szerint tehát a hétköznapi értelemben nem
rendszeresnek vett egyszerű utalás díját a bankok
a jövőben is szabadon változtathatják, még az
infláció mértékétől nagyobb
arányban is. Gondot csak a rendszeres és beszedési
megbízások jelenthetnek, de ez a legtöbb
banknál jelenleg ingyenes.
A PSZÁF-nál érdeklődve az ingyenes
szolgáltatásokról, azt a választ kaptuk,
hogy a 0 forintos díj azt jelenti, hogy egy, már
meglévő díjról van szó, amelynek a
költsége jelenleg 0 forint. Ez tehát nem új
díjfajta, tehát mértéke
megváltoztatható.
Értelmezésünk szerint, tehát ezeknek a banki
tranzakcióknak a díja is szabadon változhat
akár a meglévő szerződések esetén is,
így a bankok könnyen át tudják
hárítani az új banki tranzakciós
"illetéket".