Rácz Adél tollából

Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai

Hiába szól gyerekeknek, én ugyanannyira élveztem 22 évesen, mint egy 10 éves. Vannak olyan könyvek, melyeket életünk során többször el kell olvasni, hiszen különbözõ korszakunkban másként fogjuk értelmezni, más hatást gyakorol ránk. Ilyen például A kis herceg is és ilyen a Tom Sawyer kalandjai.

Mark Twain könyve 1876-ben jelent meg. Mark Twain a Tom Sawyer nevet a valóságból vette, szereplõit és azok tulajdonságait, jellemvonásait saját ismerõseibõl merítette.

A könyvnek komoly mondanivalója van, gyönyörûen írja le az akkori társadalmi szokásokat. A bigott vallásosságot, a merev elveket, a csintalan, mégis egymással összefogó, titkot tartani tudó, lelkiismeretes gyerekeket. Tom Sawyer egy igazi rossz kölyök, aki engem ugyanúgy kiakasztana, mint nevelõjét, Polly nénit, mégis tudjuk róla, hogy igazából egy minden szabályt, minden kötelezõt áthágó, mégis lelkiismeretes és jószívû gyermekrõl van szó. A közös kalandok, a kalózkodás, a csínytevések, torkosság, verekedések teszik izgalmassá és színessé a történetet, mégis idõnként a dolgok igazán komollyá válnak, ami mondanivalót, értelmet, erkölcsi tanulságokat ad a könyvnek. Külön szórakoztató számomra az a babonásság, ami jellemzõ a könyv majdnem összes szereplõjére, és amely oly annyira jellemzõ volt az 1800-as évek közepén.

Érdemes picit visszazökkeni a gondtalan (gondtalan?) gyermekkorba, feleleveníteni a kalandokat, betekinteni az akkori világba. 
Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek!