testuletiules20110215

Rácz Károly napirend elõtti felszólalásában kifogásolta, hogy a legutóbbi ülés jegyzõkönyve eltér az ülésen elhangzottaktól. Elég nagy terjedelmet szentelt a kistérségi szerzõdés módosításának, errõl valójában csak egy fél mondat változtatás volt, viszont a zárt ülés elrendelésekor elhangzottak egyáltalán nem szerepelnek a jegyzõkönyvben. Kérte a jegyzõt, hogy a jövõben jobban figyeljen oda, hogy a jegyzõkönyv a legfontosabb dolgokat tartalmazza megfelelõ súlyozással, hiszen ez közokiratnak minõsül, nehogy a továbbiakban ebbõl probléma legyen.

Ezután polgármester szavazásra tette fel a napirendi pontokat, amit a képviselõ-testület tartózkodás és ellenvélemény nélkül egyhangúan elfogadott. Szemes István rövid beszámolót tartott a két ülés közötti munkáról. Tájékoztatójában elmondta, hogy a testület zárt ülésen megtárgyalta az óvoda közbeszerzési pályázatával kapcsolatos kérdéseket. Öt pályázat érkezett a kiírásra, ebbõl 3 érvénytelen, 2 érvényes. A tárgyalás végén a testület úgy döntött, hogy érvényteleníti a közbeszerzési eljárást, mert a rendelkezésére álló keretnél jelentõsen magasabb összegek lettek megjelölve a pályázatokban árajánlatként. Új eljárást írtak ki, amire 3 vállalkozó került meghívásra. Ha lezárult a közbeszerzési eljárás, döntés esetén tájékoztatják a lakosságot. Jelentõs és örömteli eseményrõl tájékoztatta a jelenlevõket. Többéves elõkészítõ munka eredményeként az iskola felújítására és bõvítésére 197 millió forintos pályázatot nyert az önkormányzat. Hivatalos értesítést még nem kaptak errõl, de a honlapon történt megjelenés már hivatalosnak számít. Jelen pillanatban az önkormányzatnak 270 milliós -a közoktatás feltételrendszerét javító- elnyert pályázata van. Ez óriási lehetõség, nem sok településnek adódik ez meg, hozzátéve még a templom felújítására kapott 150 milliós forrást is. Megköszönte mindenkinek, aki a pályázat támogatásában és elnyerésében segítette az önkormányzatot.
Szeretnék az iskolában a bõvítést szeptemberben elkezdeni, a felújítás pedig a következõ év feladata lenne.

A tájékoztatót a testület ellenvélemény és tartózkodás nélkül egyhangúan elfogadta.

Szemes István tájékoztatása szerint ez leginkább technikai feladatnak tekinthetõ, mert ezek olyan évközi csoport elõirányzat módosítások, amelyek nem igényelnek mérlegelést, ezért ezeket év végén egy csoportban szokta a testület módosítani.
Az anyagokat mindenkinek kiküldték.

Szemes István válaszában elmondta, hogy ez egy központi támogatás, ha a kérelmezõ megfelel a feltétel rendszernek, akkor határozattal megtörténik a megállapítás. Igényelni kell, erre minden hónapban jön elõirányzat, tulajdonképpen egy kötelezõen adott szociális támogatási rendszer, összegének 10 %-át az önkormányzat egészíti ki.
Rácz Károly kérdése: A pénzbeli és természetbeli szociális és gyermekjóléti ellátások mit takarnak, mert ez forintra pontosan annyi volt, mint amennyit terveztek.
Szemes István: Ez egy normatív támogatás, országgyûlés által elfogadott költségvetési szám, amely a lakosság számától függ.
Németh Erika és Rácz Károly képviselõk rákérdeztek a költségvetés azon soraira, ahol az elõirányzott és a tervadatok jelentõs mértékben eltértek. (Céljellegû decentralizált támogatás, Lakásépítési támogatás, Mûködési célú átvitt pénzeszköz önkormányzattól, Mûködési célra átvett pénzeszközök államháztartáson kívülrõl).
Rácz Károly felvetette, hogy a kiadás oldalon közvilágítás címén keveset fizettek ki, szociális segélyeknél 20 millió forint volt az elõirányzat, és 22 millót fizettek erre a célra.
Szemes István válaszában elmondta, hogy ezt bázisszámok alapján tervezik meg. Ha sok a jogos kérelem, akkor több lesz mint a tervezett, ha kevesebb a jogos kérelem, akkor megtakarítás van.
Rácz Károly: Ezeken a számokon már változtatni nem lehet, szomorú, hogy a dologi kiadások egy részét nem tudták kifizetni.

A 2010. évi költségvetési rendelet módosítását a testület ellenvélemény és tartózkodás nélkül egyhangúan elfogadta.

Szemes István elmondta, hogy az írásos anyagot mindenki megkapta. Azt gondolja, hogy a költségvetési rendelet részleteit elég sok fordulóban megtárgyalták a képviselõk és a bizottságok is. A költségvetés fõszámai: Bevétel: 445.715.000, kiadás 445.715.000, költségvetési hiány 68.104.000 Forint . Ennek legfontosabb okai: Az Önhiki 1 megszûnése, ami ezévig az oktatási intézmények mûködtetésének a finanszírozását segített egyensúlyba tartani. Ez a forrás ebben az évben megszûnt. Lesz másik formája, az igénylés szabályainak a költségvetési törvény által meghatározott határidõn belül - február 28-ig - kell megjelenni. Ebbõl látják majd azokat a lehetõségeket, amelyek a költségvetés kiegészítését, a hiány csökkentését fogják szolgálni. Nem ismerik a rendszert, ezt becsülni nagyon nehéz. Egyik nagy probléma, hogy ez az oktatás finanszírozását szolgálta, a másik pedig a folyamatosan romló oktatási normatívák csökkenése. Néhány adat: Az óvoda támogatása 22 millió forint, mûködési költsége 65 millió, önkormányzati kiegészytés 46 millió forint.

Az iskola normatív támogatása mindennel együtt 79.224.000 forint, mûködési költsége 142.728.000 forint, önkormányzati kiegészítés 63.504.000 forint. A két intézmény költségvetését összesen 106.000.000 millió forinttal kell kiegészíteni az önkormányzatnak.

1990-ben az állam által nyújtott normatív támogatás több volt, mint a mûködési költség, 1993-ban ugyanannyi volt, utána évrõl évre csökkent, az oktatási költségek egyre kevesebb részét fedezte, ma az állam csak a költségek 49%-át finanszírozza. Ebben várhatóak változások, bízik abban, hogy ebben az évben világosan látható lesz az irány az oktatási intézmények finanszírozását illetõen. Ahol kisebb az iskola, kisebb a probléma, nagyobb iskolánál nagyobb. Ják Vas megye települései közül a legnagyobb iskolát mûködteti. Véleménye szerint a probléma tehát nem gazdálkodási, hanem finanszírozási. Sajnos a kapott támogatás nem fedezi le az oktatási intézményeknél még a bért és a közterheit sem. Az óvoda bérköltsége közterhekkel 46 millió, kapott támogatás 22 millió, iskola bérköltsége közterhekkel 110 millió, kapott támogatás 79 millió.

Németh Erika figyelmeztette a jegyzõt, hogy a költségvetési rendelet fejlécében még mindig 2010 van gépelve.
Polgármester tájékoztatta a képviselõket, hogy a koncepciót több fordulóban megtárgyalták, történtek jelentõs csökkentések, hangsúlyozta, hogy ezek nem megtakarítások, hanem feladat elmaradások.
Javasolta, hogy a sportfeladatoknál módosítsák a rendeletet. A teke esetében fedezzék le a bérleti díjból adódó kötelezettségeiket, mert a tekéseknek nem tudnak saját ingyenes pályát biztosítani, mint más sportköröknek. Javasolta a fedezetet az orvosi vizsgálatokra, nevezési díjakra, bírói költségekre, javasolt összeg 150.000 helyett 400.000 forint. Korábbi években üzemeltetés, fenntartás keretében biztosították az önkormányzati ingatlanok mûködtetését, (gáz, víz, villany, fûnyírás). Javasolta, hogy az idén is az önkormányzat vállalja fel ezeknek a finanszírozását. Javasolt összeg: 1.275.000 forint, tehát a Sport szakfeladaton 1.525.000 forintos növekedés lenne, véleménye szeritn ezzel a sport valamilyen formában továbbvihetõ.

Bizottságok megtárgyalták a költségvetés tervezetet, Dobos Józsefné, a pénzügyi bizottság elnöke adott errõl tájékoztatót. Elmondta, hogy a sportköltségekrõl hosszasan elnyúló vita alakult ki, végül is 50 %-os csökkentést fogadtak el. Áttekintették a szociális adható kategóriákat is, és arra jutottak, hogy ebben az évben nem érdemes csökkentést elõirányozni. A bursa ösztöndíj összegét a végsõ esetben szabad csak csökkenteni, a saját döntésen alapuló ápolási díj csökkentése pedig ebben a naptári évben nem hoz megtakarítást.

Németh Erika problémaként vetette fel, hogy õ már 8 éve képviselõ, de most látja elõször egyértelmûen, hogy a különbözõ egyesületek mennyi pénzt kapnak a költségvetésbõl. Ezek az egyesületek már több mint 8 éve mûködnek, de azt eddig soha nem kérdezték meg a testülettõl, hogy tudják-e bérelni például a tekepályát. Szívesen támogatna sok mindent, de ha nincs rá keret, akkor nehéz.

Rácz Károly elõzetes kérdést fogalmazott meg az intézményvezetõk felé, hogy egy nap körülbelül hány adag ételt fõznek a konyhán. Mindent figyelembe véve az éves mennyiséget számolták ki, ami hozzávetõlegesen 50-55 ezer adag.

Rácz Károly: Bizottsági ülésen is megbeszélték, 2010. december 31-én hozzávetõlegesen 45-50 millió kötelezettsége van a falunak, és 21 milliós likvidhitel, ami eddig nem volt, nõtt a kintlévõség is, közel 40 millió lett. Az elmúlt évhez képest az önkormányzat helyzete rosszabb lett, 20-30 millió forinttal. Úgy gondolja, hogy ez nagyon nehezen megállítható, és nehezen visszafordítható folyamat, amit nindenképpen kezelni kell. A Széchenyi lakópark telkeit felélték, a telkek eladásából származó bevételek folyamatosan a mûködésre lettek felhasználva. Több hozzájárulás kellett volna maszek tulajdonosoktól, voltak közben rosszul átgondolt döntések is. szennyvíz tölcsér 17 millió, pavilon 10 millió.

A gyengülést meg kell állítani, az Önhikire számítani, alapozni nem lehet. Tény, hogy az elmúlt években polgármester úrnak köszönhetõen nagyon magas összegeket kaptak. Az új Önhiki viszont teljesen új feltételekkel fog megjelenni, legjobb esetben is 20 millióra lehet számítani. 68 millió forintot terveztünk hiányt, ezen mindenképpen módosítani kellene. Bevétel 10 millióval csökkent, jelentõsen csökkent az iparûzési adó, iskolai oktatás normatívája 3 millióval csökkent. Összességében úgy gondolja, hogy a bevételek alá vannak tervezve, ezen el kellene gondolkodni. Polgármester magyarázatában megfogalmazta, hogy õ 70 milliós hiánycélt tervezett, ezt át lehet csoportosítani, de ennek a veszélye a nyerés esélye. Rácz Károly : a mostani feltételek szerint, de nem ismerik még az új feltételeket. A koncepció tárgyalásakor volt egy elemzés, ez alapján úgy gondolja, hogy abban voltak indokolatlanul magas költségek. Ebben a múlt év számaira alapoztak, állományba nem tartozók munkadíja, utazásai, kiküldetési költség, Sportfeladatoknál a bizottságok által javasolt támogatás visszafogásának oka közül kiemelt néhány költséget: foci vásárolt élelmezés 700 ezer, tekepálya bérleti díja 350 ezer Ft, ez azt jelenti, hogy heti 7000 Ft. Szemes István szerint ez pontosan ki van számolva. Rácz Károly szerint azért ebbõl is lehet még lefaragni, mert ez a tekézõnek 30-40 meccs alatt reklámot is jelent. Lõszerdíj, 283 ezer ft, Öno 400 ezer forintos tisztítószer vásárlás, itt meglepõen magas a telefondíj 100 ezer Ft, sportköröknél a villanyköltség: sportöltözõ 470 ezer, lövészklub 123 ezer. Összehasonlításképpen az óvoda és a konyha villanyköltsége összesen kevesebb (360 ezer Ft), mint a sportöltözõ és a pályavilágítás költsége, sokszor elõfordul, hogy az edzések után égve marad a pályán a villany. Gáz a sportöltözõnél 300 ezer, küész telepén 252.000 régi öno 100 ezer, üzem és kenõanyag két helyen volt, traktorüzemnél 1,5 millió, község üzemeltetésnél 1.200 000 Ft. Iskolánál túlóra 6.254 000, sok a közlekedési költségtérítés . Megfontolandó, hogy az oktatási intézményekbe lehetõség szerint helyi pedagógusokat alkalmazzanak.

Szerinte a kapott táblázat megtévesztõ lehet, mert az intézményekre az általános költségek felosztásra kerülnek, ez torzítja a közvetlen költségeket. Ezek mind olyan költségek, amelyeknek nagy része akkor is felmerül, ha nincs iskola, óvoda. Akkor lenne nyugodt, ha külön látszana melyik intézményre, szakfeladatra mennyi általános költség jut. Szemes István szerint az általános és közvetlen költségek a kapott anyagban tisztán látszanak, csak a költségvetési rendeletben vannak felosztva a számviteli törvény alapján.

Rácz Károly szerint így az intézmények költsége megtévesztõ lehet, mert az általános költségek is rá vannak terhelve. Az iskola bevétele 79 millió, közvetlen költsége 110 millió, így 30 milliót kell hozzátenni a költségvetéséhez. Polgármester hozzátette, hogy ebbe még az étkeztetés költségei is benne vannak, errõl a témára Rácz Károly a késõbbiekben még vissza kívánt térni. Óvoda bevétele 22,8 millió, közvetlen költsége 39 millió, 16 milliót kell hozzátenni.. Ez a két intézmény esetében összesen 46 millió forint, ebbõl lejön még az étkeztetés, ami 3 millió forint. Összességében 43 millió forinttal kell hozzájárulni az önkormányzatnak az oktatási intézmények mûködtésének fenntartásához, szemben a Polgármester úr által számolt 106 millióval, a különbözet az általános költség.

Étkeztetés közvetlen költsége az elõzetes anyag alapján összesen 37.290 000 forint, ezt elosztva 52 000 adag étellel éves szinten, 700 forint feletti adagonkénti közvetlen költségre jön ki, és ezen nincs általános költség. Egy adagért 435 Ft–ot kérnek. Mindent összevetve 20 millió forinttal kell hozzájárulni az étkeztetési költségekhez. Meglátása szerint az étkezésnél is van lehetõség kiadáscsökkentésre. Ahhoz, hogy a helyzeten javítsanak, ahhoz a béreken még visszább kell fogni, mert a bért ha egyszer megszavazták, és a költségvetésben bent van a létszám, akkor ki kell fizetni. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy annyi legyen kifizetve, ami a törvény alapján jár. (pótlékok, kafetéria)
Szemes István tájékoztatta a képviselõket, hogy az elõkészítés folyamán a képviselõk javaslatai be lettek építve a költségvetési rendeletbe.
Rácz Károly szerint még van tartalék a bér és járulék költségeknél, ezért javasolta, hogy a végszámokat úgy fogadják el, hogy a béren és járulékain még 20 millió forintot meg kellene takarítani. Figyelembe véve a közfoglalkoztatást, ami még nincs betervezve. Javasolta, hogy a végszámok meghagyásával fogják vissza a bérköltségeket, és ugyanennyivel emeljék meg a dologi kiadásokat. Tûzzenek ki egy olyan célt, hogy év végére a kifizetetlen számlákat 25 millió alá csökkentsék, valamint a kintlevõségeket minél nagyobb összegben hajtsák be.

Javasolta, hogy a költségvetési rendeletet ezekkel a végszámokkal fogadják el, a mellékletet pedig következõ testületi ülésig át lehet dolgozni. Bizottsági üléseken vita volt az iskolai túlórák miatt, ezért javasolta még az iskola független szakértõ általi átvilágítását, információi szerint 100.ezer forint körüli összegért meg lehet oldani.
Németh Erika kifogásolta, hogy nagy az eltérés az étkeztetésnél az adag ára, és költségei között. Rácz Károly sokallta az ÖNO bérleti díját, ami 4,5 millió forintot tesz ki.
Dobos Józsefné kért szót. Hozzászólásában elõször az utiköltség kérdésérõl elmondta, hogy az elmúlt tizenegynéhány évben azon dolgoztak, hogy jáki pedagógusok legyenek felvéve, ez az arány az évek alatt csak nõtt. Mindig elõször a jákiak között kerestek pedagógust, volt már rá példa, hogy az állásajánlattal megkeresett jáki illetõ nemet mondott. Azt pedig nem teheti meg, hogy elküld egy szombathelyi pedagógust, és felvesz helyette jákit, ezt a közalkalmazotti szférában nem lehet megtenni. Az iskolában minden dolgozónak az étkezési hozzájárulása csökkent, van olyan család, ahol mind a ketten érintettek, ezért nagyon kevesen étkeznek azóta. A kötelezõ pótlékokkal kapcsolatban elmondta, hogy minden pótlék minimumon van, a törvény tól-ig határt szab, adható pótlékot senki nem kap, a kötelezõ pótlékok is az alsó határon vannak. Itt nem lehet megtakarítást elérni. Véleménye szerint a túlóra problémáját egy átvilágítás valóban ki tudja mutatni, bár az adatok összeszedését úgyis saját maga végezné. Keresni kell egy független szakértõt, aki nem kér ezért a munkáért csillagászati összeget.
Kissné Nárai Mária is szót kért az állományba nem tartozó pedagógus témájában. Elmondta, hogy az óvodában náluk a logopédus van ilyen státuszban, mivel a logopédiai ellátás kötelezõ feladat, kötelezõen el kell látni. Ez heti 2 X 2 órában évi 549 ezer forint. Egyre több a logopédiai foglalkozásra javasolt gyerek, jelenleg 16, jövõre 22 lesz.
Dobos Józsefné elmondta, hogy az iskolában két állományba nem tartozó tanár van, egy gyógypedagógus és egy angoltanár.
Rácz Károly szerint felháborító, hogy sok pénzbe kerül a tanárok képzése, utána a képzettség miatt kell több bért fizetni , ugyanakkor amit elvégzett nem lehet használni. Olyant amit lehetne használni, meg szükség lenne rá, azért meg külön kell fizetni. Dobos Józsefné szerint angoltanárt nem érdemes képeztetni, ráadásul neki megvan minden végzettsége. Kevesebbe kerül, ha vállalkozóként számlát ad, mintha állományba lenne. A továbbképzésre 5 éves tervet kell készíteni, évente tervet kell készíteni a továbbképzésre, de ha egy-két pedagógus úgy dönt, hogy azt szeretne tanulni, amire nekik nincs szükségük, azt nem lehet neki megtiltani, ez joga, legfeljebb nem támogatják a tanulmányait.
Jánny Csaba kérdést intézett az óvoda intézményvezetõje felé, miszerint az óvodai dolgozók hogy oldják meg az ebédet?
Kissné Nárai Mária szerint mióta nincs kötelezõ étkezés, van választási lehetõség, van aki eszik, van aki nem. A 7000 forintos étkezési hozzájárulás megvonása nagyon érzékenyen érintette az óvoda dolgozóit, fõként azokat, akinek nagyon alacsony a keresete.
Dobos Józsefné hozzátette, hogy takarítói állásra felvett embereknek a végzettségükbõl adódóan a legalacsonyabb a besorolásuk, ezáltal nagyon kevés az alapbérük is.
Jánny Csaba javasolta, hogy a polgármester sporttal kapcsolatos módosítását támogassák, de csak úgy, hogy a költségvetés sarokszámai maradjanak.

Németh Erika megdöbbentõnek tartotta a sportkörök energiafogyasztásának költségét.
Szemes István tájékoztatta, hogy az óvodában gázzal fûtik a melegvizet, a sportöltözõben villannyal, de tavasszal minden szándékuk, hogy átálljanak gázfûtésre.
Rácz Károly minden hónapban leolvasná, és kitenné a villanyóra, gázóra állását, talán jobban odafigyelnének, és jobban takarékoskodnának a sportkörök tagjai. Polgármester szerint a fogyasztás mennyisége viszonyítás kérdése és ezt a képviselõk úgyis látják. Rácz Károly válaszában kiemelte, hogy õ nem látja, és ha megtakarításokról beszélnek, akkor sok kicsi sokra megy.
Polgármester szerint itt már hosszú évek óta igen kemény takarékoskodás folyik. A mostani takarékossági döntések is feladat elmaradások, és nem megtakarítások. Azért ezt tisztán kell látni.
Ifj. Szemes István a közfoglalkoztatás változásairól tájékoztatta a testület tagjait A támogatás létszám kerete közel fele a tavalyinak, 27 fõre 4 órás foglalkoztatásban kaptak keretet 2-4 hónapig terjedõ idõtartamra, 2 fõre kaptak 12 hónapra. Nem lehet igénybe venni ezt a támogatást arra, hogy elküld valakit, és helyette közcélú munkában foglalkoztat. A közfoglalkoztatási támogatás összegét tekintve 4,8 millió forint.
Kissné Nárai Mária tájékoztatta az óvoda foglalkoztatási adatairól a testületet. Elmondta, hogy az óvodában 18 ember dolgozik, 4 csoport van, minden csoportban 2 óvónõ dolgozik, a törvény ennyit ír elõ. Mindenkinek annyi a bére, amennyit a törvény garantál, egy fillérrel sem több. Itt bérekbõl nem lehet megtakarítani, a dologi kiadásokból meg amit tudtak, abból szorítottak.
Dobos Józsefné elmondta, hogy az iskolában bért csak feladat csökkentéssel lehet megtakarítani. Azt is csak szeptembertõl, mert ehhez szükséges a pedagógiai program módosítása. Van egy-két olyan terület ahol lehetne a pedagógiai program módosítása nélkül is bért megtakarítani. Két osztály van, az idei 7. osztályt, illetve az 5. osztályt lehetne összevonni. Ezzel egy pedagógus bérét tudnák megtakarítani, ez kb. 2-2,5 millió forint bércsökkenést jelentene. Másrészt keményen bele lehetne gyalogolni a szakkörökbe, a választható tanórákba, ezért a pedagógusok kapnak óradíjat. Korrepetálást mindenki ingyen végzi. A szakkörök megszûntetése egyes területeket, egyes embereket, és egyes tanulókat érintene nagyon keményen. Egy átvilágítás ezeket hozhatja felszínre. Ezen a pedagógiai program módosításával lehet csökkenteni, a szülõk nem fogják önként javasolni, a tantestület sem. Át kell tekinteni a szakértõ segítségével.

Jánny Csaba kérdést intézett az igazgatónõ felé.
Mennyi értelme van egy olyan informatikai szakkört fenntartani, ahol a pedagógus nem informatikus végzettségû?
Az informatika szakkört ECDL vizsgával rendelkezõ pedagógus tartja, õ azt a szakkört tarthatja.
Jánny Csaba: És mennyire hatásos, van-e értelme így fenntartani.
Dobos Józsefné: Nagyobb hatása van, mint amikor az informatika szakos végezte, mert ott nem olyan munka folyt. Ezért most az ECDL vizsgás tartja, mert ezt õ jobban és hatékonyabban végzi.

Rácz Károly javasolta, hogy a személyi kiadásokat 20 millióval csökkentsék, a költségvetés sarokszámainak megtartásával ugyanennyivel emeljék a dologi kiadásokat, a mellékletet átdolgozása a következõ testületi ülés feladata legyen. Minden területnek megvan a maga felelõse. Csökkentené a létszámkeretet, például meg lehet nézni, esetleg meg lehet-e oldani feladatokat részmunkaidõben.

Dobos Józsefné sarokszámaiban elfogadhatónak gondolja a költségvetést, viszont Rácz Károly javaslatával kapcsolatban kijelentette, hogy azt most kell meghatározni, hogy a létszámkeret csökkentése az iskolát mennyiben érinti. Rácz Károly szerint ezzel várják meg a független szakértõ véleményét az átvilágítás eredményérõl.
Szemes István elmondta, hogy ahhoz, hogy egy önkormányzat biztonságosan tudjon mûködni, ez a költségvetés takarékosan és jól meg van számolva. Ebben csökkenteni úgy lehet, hogyha döntünk abban, milyen feladatokat nem fogunk ezután csinálni. Veszélyes dolog. Oktatásnál egyik oldalon 270 milliót fogunk befektetni, hogy színvonalas oktatást tudjunk végezni. Nem lenne célszerû ellenkezõ irányba menni. Azt gondolja, ha fejlesztésre vannak központi források, lesznek mûködésre is. Így kijelenteni, hogy a béreken és közterhein 20 milliót takarítsunk meg, nagyon nehéz. Ez 10 %-os csökkenést jelent, és csak úgy lehet megvalósítani, ha csökken a létszám is.

Egyetért az iskola átvilágításával, egy független szakértõ tollából választ kaphatnak, annak a függvényében hozzá lehet nyúlni a létszámhoz, és a feladat ellátáshoz az adott törvényi keretek között, amelyek állandóan változnak. Amit hallunk, az abba az irányba megy, hogy csökkentik a pedagógus kötelezõ óraszámát, és csökkennek a csoportlétszámok, mindkettõ költségnövelõ tényezõ. A túlóra kérdésében is mondott véleményt. Túlóra esetén, ha a törvényi órakeret megköveteli, inkább létszámot emeljenek, állást teremtsenek lehetõség szerint jákiaknak. Kezdõ pedagógussal jóval alacsonyabb óraköltséggel lehet tanítani, mint a 3 diplomás pedagógusokkal. Kérte a testületet, hogy fogalmazzák meg, hogy oktatási intézmény színvonalának csökkentésére ne hozzanak döntéseket, amik esetleg a késõbbiekben már visszaforgathatatlanok lehetnek. Ilyen összegû csökkentést határozott feladat megszûnések nélkül nem tart megvalósíthatónak.

Dobos Józsefné hozzátette, hogy ezzel a beruházással az iskola nagy lépést tudna megtenni. Az oktatási törvény költségnövelõ irányokat mutat, és két nagy veszélyt lát az esetleges feladat megszûnésekben, ha keményen beavatkoznak. Választható órák, szakköri óraszámok megszûntetése esetén lehet hogy jellemzõbb lesz a gyerekek elvándorlása Szombathelyre, a másik veszély, ha belenyúlnak a .pedagógusszerkezetbe. Véleménye szerint itt egy stabil, jól mûködõ tantestület van. Hiányoznak a fiatalok, nehéz õker idehívni, és megtartani.
Szemes István elmondta ezzel kapcsolatban, hogy a pályázati rendszer munkahelyteremtésre épül. Akkor megfogalmaztak kötelezettségeket saját maguk felé, ezek közé tartozott a pedagógus létszám. Az nem lesz járható út, ha valaki elmegy nyugdíjba, akkor annak szétosszák az óráját.
Megfelelõ utánpótlást biztosítani kell az intézményeknek. Ha a településen képzõdik megfelelõ végzettségû pedagógus, akkor õt kell megkeresni a pedagógusi munkakör betöltésére.
Dobos Józsefné tájékoztatta a képviselõket az iskola dolgozóinak létszámáról. Az iskolában 16 tanár dolgozik a nappali oktatásba és 12 osztály mûködik.
Németh Erika javasolta, hogy az iskola átvilágítása ne kerüljön 200.000 forintnál többe. A képviselõk egyetértettek abban, hogy csak munkajogi és foglalkoztatási területen kell kikérni a szakértõ véleményét.
Rácz Károly javasolta, hogy bízzák meg Szemes Istvánt, hogy külsõ független szakértõvel vizsgáltassa át az iskola gazdaságos mûködtetését maximum 200.000 forintért március 15-i határidõvel.
A javaslatot a testület ellenvélemény és tartózkodás nélkül egyhangúan elfogadta.

Rácz Károly szerint vannak még olyan területek az iskolában is, az óvodában az étkeztetés megoldását át lehetne szervezni. Nem kellene több embert alkalmazni az Öno-ban, és biztos van lehetõség még itt a hivatalban is feladatot átcsoportosítani. Javasolta ismét a 20 millió forintos bér és közteher csökkentést, és foglalják írásba, hogy a képviselõ-testület a dologi kiadásokat emelje. Az intézmények úgy takarékoskodjanak, hogy év végére a kifizetetlen számlák összege ne haladja meg a 25 millió forintot. A kintlevõségek behajtását pedig a hivatal és a jegyzõ úgy végezze, hogy a 2011. év végén ez ne legyen több mint 20 millió forint. Ez olyan cél ami az önkormányzat stabilitásához fontos. A mellékleteket pedig következõ testületi ülésre a hivatalvezetõ, és az abban illetékes személyek dolgozzák össze.
A jegyzõ tájékoztatta a testületet a behajtásokkal kapcsolatban.
Jánny Csaba szerint a fizetõ lakosságot irritálja, hogy egyesek rendszeresen nem fizetnek az önkormányzatnak. (csatornadíj, súlyadó)
Polgármester szerint a realitás az, hogy vannak önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került emberek, akiknek még alapvetõ élelmiszerre sem futja.
Jegyzõ szerint szép a kitûzött cél, csak nem teljesíthetõ. Sorba küldik a bírósági végrehajtók a végrehajtás költségét háromszori sikertelen próbálkozás után az önkormányzatnak.
Németh Erika megkérdezte, hogy Jákon mennyi a munkanélküli. Szemes István szerint nem több az átlagnál, kb. 10-12 %.
Jánny Csaba támogatta Rácz Károly javaslatát.
Németh Erika javasolta, hogy a jobb betekintés érdekében a polgármester csak 500.000 forintig vállalhasson kötelezettséget, ezen összeg felett egyeztessen a képviselõ-testülettel, vagy a pénzügyi bizottsággal.

Szemes István szerint neki ez nem probléma, le tud ülni a képviselõ–testülettel minden héten, le tud ülni a bizottságokkal akár minden nap, ha kell.
Németh Erika javasolta továbbá, hogy a polgármester által kiállított utalványokat, számlákat, megbízási szerzõdéseket az alpolgármester minden hónapban láttamozza.
Szemes István tájékoztatta a képviselõt, hogy az összes munkajogi dolog megkötött szerzõdés. Amit õ általa kötött, azok nyert pályázatokkal kapcsolatosak, így a testület elõtt zajlanak.
Szemes István nehezményezte, hogy a képviselõk azt feltételezik, hogy õ és az itt dolgozók nem látják el tisztességesen el a feladatukat. Azt gondolja, hogy õk maximálisan, tisztességesen ellátják a feladatukat, bármikor nyugodtan megnézheti azt a pénzügyi bizottság, vagy akár az alpolgármester.
Németh Erika kifogásolta, hogy sok mindent most látott elõször.

Szemes István elmondta, hogy ezt azért tette, hogy az újonnan bekerült képviselõk lássák, hogy az egy önkormányzatnak az intézményrendszere, a feladat ellátása hogy valósul meg. Az önkormányzati törvény, az államháztartási törvény és a számviteli törvény pontosan fogalmaz, hogy a képviselõ-testületnek milyen szerkezetben kell elfogadni a rendeletet. Az összes többi elõzetes azért van, hogy mindenki egy ciklusban érezze a részleteit, érezze a nagyságrendjét.
Németh Erika ezt azért érzi így, mert õ nem tud felelõsen dönteni, ha nem ismeri a részleteket. Szerinte ez egy fontos gesztus lenne, ha több ember mondhatna ezekrõl a pénzügyi, és egyéb dolgokról véleményt. Õ nem arra tett esküt, hogy itt üljön idõnként és mondjon valamit. Ilyen feltételekkel az egész önkormányzatiságnak nem látja az értelmét.

Szemes István szerint Magyarországon az egész önkormányzatiságnak nincs mozgástere. Németh Erika azért érzi így, mert történtek szavazások, aminek a utólag elfogadott végösszege sokszorosa volt az eredetileg megszavazottnál. Mindent utólag tudtak meg, és fogadtak el.(pl Közösségi pavilon). Ezek alapján nem látja értelmét annak, hogy itt ül.
Szemes István a sokszoros összegekkel nem értett egyet.

Kiss Ferenc véleménye szerint ezeket foglalják írásba, nyújtsák be, aztán szavazzanak róla, ha nem lehet róla beszélni. Hozzátette továbbá, hogy ne csak az iskola létszámát bolygassák meg, nézzék meg a küészben mennyien dolgoznak, nem láthatja-e ezt a munkát kevesebb ember, vizsgálják át az étkeztetést, és a polgármesteri hivatalt is. Az iskoláról beszéltek egy órát, az összes többirõl szinte semmit. Pedig lehet, hogy ott is körül lehetne nézni, és javaslatot lehetne tenni, hogy hol lehet esetleg megtakarítani.

Szavaztak a sportkörök támogatásának módosításáról úgy, hogy a kiadási oldal 1.525 000 forinttal emelkedjen. A képviselõtestület 1 igen 6 nem szavazattal nem fogadta el a Szemes István által elõterjesztett javaslatot.

Szavaztak a sportkörök támogatásának módosításáról azzal a feltétellel, hogy a költségvetés sarokszámai változatlanok maradnak, tehát nem okoz kiadásnövekedést. A képviselõ-testület 5 igen, 1 nem, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Szavaztak a sarokszámok változatlanul hagyásával a bér és közteher költségek 20 milliós csökkentésérõl. A képviselõ-testület 4 igen 3 nem szavazattal elfogadta a javaslatot.

Szavazás a hátralékok 20 millió forintos csökkentésére. 6 igen és 1 tartózkodás mellett a javaslatot a képviselõ-testület elfogadta.

Szavazás a tartozások 25 milliós csökkentésére takarékos gazdálkodással. Egyhangúan elfogadták a javaslatot. Szemes István kiegészítette a tisztánlátás kedvéért, hogy ezt csak a bevételek emelésével lehet megvalósítani.

Jánny Csaba kérdezte, hogy miért van szükség arra, hogy a testület felhatalmazást adjon a polgármesternek a költségvetés átcsoportosytásának 20 %-ra. Szemes István válaszában kifejtette, vannak célzott központi támogatások, amit a számvitelbe elõirányzatként meg kell nevesíteni, ezt csak úgy történhet meg, ha a polgármesternek erre van jogosultsága.
Jánny Csaba: Ezt nem tárgyalhatná a képviselõ-testület?

Szemes István szerint akkor negyedévente kellene költségvetési rendeletet módosítani. Fõleg szociális ügyekben a jegyzõ megállapítja a jogosultságot, következõ havi igénylésnél ez megjelenik az állami támogatásban, és errõl jön egy elõirányzat módosító lap az Államkincstártól. Ezt a pénzügyes átvezeti elõirányzat módosításba, polgármester ellenjegyzi, ha van rá jogosultsága, s a pénzügyi jelentésben így szerepel.
Jánny Csaba: Ez pontosan minek a 20 %-a?
Szemes István: Ez az adott szakfeladat elõirányzatának 20 %-a.
Rácz Károly javasolta, hogy a szoros költségvetés miatt át kell gondolni a 11.§ 4,5,6,7,8 pontjait, és módosítani kell.
Jánny Csaba javasolta, hogy minden átcsoportosítás tartozzon a testület hatáskörébe.
Rácz Károly is úgy tartaná korrektnek, hogy a 4,5,6,7,8 pontokat kihúzzák a rendeletbõl , és ezek a döntések továbbiakban tartozzanak a testület hatáskörébe.

Szemes István tájékoztatta a képviselõket, hogy az elfogadott költségvetési rendelet keretein belül neki szerzõdéskötési joga van, ezt az önkormányzati rendelet biztosítja. Ezentúl nem lesz joga elfogadni a bevételt biztosító ajánlatokat a testület felhatalmazása nélkül.
Rácz Károly szerint ilyenkor megoldható a testület összehívása.
Szemes István elmondta, ha kap egy ajánlatot, akkor gyorsan döntenie kell annak elfogadásáról, mert különben lehetséges, hogy elszalasztja a szerzõdést. Jánny Csaba szerint nem kell azonnal dönteni, a tárgyalások több fordulósak is lehetnek, és közben az ajánlat részleteit meg lehet beszélni a képviselõkkel. Szemes István ezt nem tartotta reálisnak, véleménye szerint akkor az ajánlatot adó el fog menni más önkormányzathoz. Ki kell mondani, hogy legyen-e a polgármesternek tevékenységi jogköre, vagy mindenrõl a testület döntsön. Így könnyen elszalasztják a lehetõségeket, és nem lesznek kifizetve a lejárt számlatartozások.
Németh Erika szerint ezek a számlák eddig sem mindig voltak kifizetve. Az pedig nem döntési jog, ha utólag döntenek a beruházások költségeirõl.
Dobos Józsefné megkérdezte, hogy ha ezeket a pontokat kihúzzák a rendeletbõl, akkor mûködõképes lesz-e az önkormányzat?
Szemes István közölte, hogy akkor annyiszor hívja össze a testületet, ahányszor kell.
Németh Erika javasolta, hogy a 15.§ 4 pontját módosítsák, hogy a polgármester utalványozását az alpolgármester láttamozza. Jegyzõ szerint az alpolgármesternek az önkormányzati törvény biztosítja azt a jogot, hogy ezekbe bármikor betekintést nyerjen.
Szemes István tájékoztatta a képviselõket, hogy a 20 milliós bér és közterher csökkentés átdolgozása következményekkel jár, még egy fordulóban kell tárgyalni.
Jánny Csaba megkérdezte milyen következményei vannak, ha most nem fogadják el a költségvetési rendeletet.
Polgármester válaszában közölte, hogy akkor az állam nem ad pénzt.
Dobos Józsefné elmondta, hogy a képviselõk közös felelõssége, hogy a községnek idõben legyen költségvetése.
Jegyzõ megítélése szerint ez a négy határozat teljesen felesleges, mert határozattal nem kell rendeletet megtámogatni.
Rácz Károly szerint ezek nem határozatok, hanem módosító javaslatok.
Jegyzõ javasolta, hogy el kellene fogadni most a költségvetést, az bármikor változtatható, módosítható. A részleteket a mellékletekben ki kell dolgozni utólag. Szerinte ez a járható út.
Németh Erika szerint ez egy zsarolási helyzet.
Polgármester elmondta, hogy részletesen be lett mutatva, mi az a költségigény, amivel a település és intézményei biztonságosan tudjanak mûködni. Azt gondolja, hogy õ ennek maximálisan eleget tett. Sokszor felhívta rá a figyelmet, hogy itt finanszírozási probléma van. Minden energiát arra kell fordítani, hogy bevételi forrásokat teremtsenek.
Rácz Károly javasolta, hogy arányosan csoportosítsanak át bér és személyi juttatásból dologi kiadásra, ezen lehet módosítani, és így a költségvetés elfogadásával a finanszírozás sem kerül veszélybe.
Kissné Nárai Mária és Dobos Józsefné véleménye szerint nem sodorhatják a falut olyan veszélybe, hogy ne legyen elfogadott költségvetése.
Rácz Károly javaslata szerint 20 millió forintot bér és személyi juttatásról arányosan csoportosítsák át dologi juttatásra, a mellékleteket pedig utólag dolgozzák át.

2011. költségvetési rendelet módosításokkal együtt a képviselõtestület 6 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Németh Erika a szociális kerekasztalról kérdezte a jegyzõt. Jegyzõ elmondta, hogy a szociális kerekasztal létrehozását elõírja a szociális törvény, ennek jelképes formája van. Évente egy alkalommal ülést tart, képviselõi orvos, védõnõ, mûködése figyelemfelhívó, jelzés értékû, nincs hatásköre. Szemes István elmondta, hogy egyetlen egy kompetenciája van, rehabilitációs eljárás folyamán az adott ügyben állásfoglalást tesz. Rehabilitációs eljárás során a bizottság munkába visszahelyezésre ad javaslatot. Jogi állásfoglalási lehetõsége van, szükség szerint ülésezik.

Németh Erika megkérdezte, hogy van-e nyilvántartás azokról, akik írásban vagy szóban kérnek segélyt az önkormányzattól. Jegyzõ válaszában elmondta, hogy kérheti szóban is, de akkor azt neki kell jegyzõkönyvbe venni.
Németh Erika szerint a szociális rendeletben szereplõ legolcsóbb temetés most már nem 100.000 forint
Polgármester elmondta, hogy ezt a törvény 10 %-ban határozza meg, a temetkezési szolgáltatóktól kérnek egy nyilatkozatot, hogy mennyi a legolcsóbb temetés.
Jánny Csaba érdeklõdött a jegyzõtõl, hogy szoktak-e kérni a hatóságok környezettanulmányt. Jegyzõ tájékoztatta a képviselõt, hogy sokszor fordulnak hozzá ilyen kéréssel, a tanulmány kiterjed a lakhatási viszonyokra, ruházatra, általános életkörülményekre, jövedelmi viszonyokra.
Németh Erika kérdése: Lehet-e tudni mennyi kártyás villanyóra van Jákon?.
Polgármester válasza: Elvileg lehet tudni, mert az E-ON tájékoztatja a jegyzõt.
Németh Erika kérdése: Ki kap temetési segélyt, aki jogosult rá, vagy aki kéri?
Polgármester válasza: Amikor az ügyintézõ rendezi a hagyatékot, akkor szól errõl a lehetõségrõl. Jegyzõ szerint csak az kap, aki a feltételeknek megfelel. (Egy fõre esõ jövedelemhatár). Szemes István elmondta, hogy általában senkit sem utasítanak el, technikai megoldásként átmeneti segélyt adnak. Aki a szokásos 10.000 forintnál többet kap, annak oka a pillanatnyi különösen nehéz élethelyzet, amibe a haláleset miatt került a család.
Németh Erika elmondta, hogy bizottsági ülésen felmerült, hogy az átmeneti segélynek az utalását a szociális bizottság bírálja el.
Rácz Károly javasolta, hogy ami olyan, amit gyorsan kell adni, azt adja a polgármester, ami elbírálható, azt adja a bizottság. Minden bizottsági ülésnek legyen egy napirendi pontja, amelyben megnézik ki kapott a két ülés között segélyt, így elkerülhetõk a mendemondák.
Polgármester elmondta, hogy kialakítottak egy adatbázist, amit a jogosultsággal rendelkezõk bármikor megnézhetnek
Jegyzõ tájékoztatta a képviselõket, hogy a szociális törvény változott, a Rendelkezésre állási támogatást átnevezték Bérpótló támogatásra, ezáltal a paragrafusok eltolódtak, át kell neki dolgozni a rendeletet. Ez csak technikai dolog.

A képviselõ testület a szociális rendeletet - a jegyzõ által, törvényi változások miatt elõterjesztett - módosításokkal együtt egyhangúan elfogadta.

Jánny Csaba felvetette, hogy jó lenne, ha kapnának olyan tájékoztatást, hogy a két ülés között a faluban milyen munkálatok folynak, mert errõl nem tudni semmit.
Polgármester tájékoztatta, hogy ezeket a munkákat a pillanatnyi helyzet szüli, ezeket nem látja elõre.
Elõterjesztett egy tájékoztatót a Nyugat-Dunántúli Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás mûködésérõl. Annak idején azért lépett Ják ebbe a társulásba, mert tervbe volt véve a hulladékgyûjtõ sziget, szeméttelep rekultiváció. Ez a dokumentáció alapján most sem fog megvalósulni, hozzátéve azt, hogy ebbe a társulásba évi 800.000 forintot fizet az önkormányzat.
Rácz Károly felvetette, hogy mi lenne, ha kilépnének a társulásból, az is 800.000 forint megtakarítást jelentene.
Szemes István szerint megfontolandó a kilépés, egyeztetni kell a többi településsel.

Rácz Károly javasolta, bízzák meg a polgármestert, hogy mérlegelje a társulásban való bennmaradás indokait, és a kilépés mellett szóló indokokat, ezután ezt jelezze a társulásnak.