Ják Önkormányzat képviselõtestületének IV. ülése
 
- nem hivatalos kivonatos jegyzõkönyv -

Polgármester felolvasta az érkezett javaslatot:  A képviselõtestületi ülések állandó meghívottja a jegyzõ, valamint a bizottsági tagok nem képviselõ tagjai.
Úgy gondolta, hogy a "nem képviselõ tagjait" úgy kellene módosítani, hogy abban az esetben meghívott a testületi ülésre, hogyha az adott bizottság terjeszti elõ az adott napirendi pontot, és részt vett a napirendi pont kidolgozásában. Ellenkezõ esetben mint hallgató vehet rész az ülésen, hiszen a  nyilvános ülésekre bárki eljöhet.
Hivatkozott a törvényalkotó szándékára, aki a képviselõtestületek tagjainak számát  abból a célból csökkentette, hogy ezáltal egyszerûbbé, könnyebben mozgathatóbbá tervezze a testületeket, ezért a módosítás ezen része ellentmond az önkormányzati törvény egyszerûsítési törekvéseinek.
Az Szmsz módosítás következõ változtatása a nyilvánosság tájékoztatásának kiterjesztése. Polgármester elmondta a testületnek, hogy õ végignézegette a települések honlapjait, és észrevételeirõl tájékoztatta a képviselõket. Meglátása szerint ugyan volt egy idõszak, amikor a települések sok mindent feltettek a honlapokra, de ezeket az egész világ láthatja, a jegyzõkönyvekbõl és a rendeletekbõl pedig sok ötlet lopható. Nem célszerû feltenni, nem válik a település javára, hiszen hozzáértõ szemek sok mindent kiolvasnak a jegyzõkönyvek tartalmából, ezért úgy gondolja, ha csak a falu lakói olvassák pl a hirdetõtáblán és a képviselõknél.
A pénzügyi bizottsággal mûködésével összefüggõ módosítással kapcsolatban elmondta, hogy célszerû lenne összhangba hozni az önkormányzat elszámolási rendjével.
Az elsõ három hónapot együtt kell kezelni pénzforgalmi szermpontból, célszerû a belsõ hivatali rendhez illeszteni, így az elsõ pénzügyi bizottsági ülés április 25-én lenne, a következõk pedig havonta.
További módosítás, hogy az Önkormányzat jelképeibe Ják címere került.
Rácz Károly véleménye szerint jogos, hogy csak akkor legyenek meghívottak a "nem képviselõ" bizottsági tagok, ha olyan napirendi pont van, amit a bizottság terjesztett elõ. Elmondta azt is, hogy parttalan vitát eredményezhet, ha a " külsõs" meghívottak az egyszer már elfogadott bizottsági álláspontról testületi ülésen utólagosan is vitát nyitnak. Ha egyszer egy bizottság döntést hozott , onnantól kezdve a bizottsági tagjaira az a döntés legyen kötelezõ.
Rácz Károly a jegyzõkönyvek hivatalos honlapon történõ közzétételérõl is véleményt mondott. Fontosnak tartotta , hogy a lakosság tudjon minden közérdekû adatról, de emellett fennáll a veszélye annak, hogy a jegyzõkönyvek, rendeletek megtekintésével más települések képviselõtestülete betekintést nyerhet olyan információkba, amelyekbõl elõnyt kovácsolhat. Ezen el kellene gondolkodni. Természetesen a lakosság részére ezeket könnyen hozzáférhetõvé kell tenni.
Azt kérte, hogy a bizottságoknak, és a testületnek is olyan munkatervet készítsenek, amelyben elõre könnyen látható legyen, hogy mikor lesz bizottsági, ill. testületi ülés.
Németh Erika fontosnak tartotta a demokrácia kiszélesítését, és a nyilvánosság kérdésével kapcsolatosan elmondta, hogy  ez az egyetlen ciklusa, ahol vannak a lakosság részérõl érdeklõdõk. Aki viszont csak kötözködés céljából akar jegyzõkönyvet olvasni, annak a honlapra feltett jegyzõkönyv nagyon könnyû lehetõség. Viszont azt megfelelõ megoldásnak tartaná, ha hozzáférhetõvé, olvashatóvá tennék a lakosság részére elérhetõ helyen.
Jegyzõ egyetértett Németh Erikával, elmondta, hogy a rendeletek ki vannak tûzve a hirdetõtáblára, a jegyzõkönyvek pedig megtekinthetõk a hivatalban.
Dobos Józsefné véleménye szerint a bizottság csak akkor legyen meghívott, ha elõterjesztett valamit. Úgy gondolja, hogy a testületben az tanácskozhasson,  akiket a testületbe választott a község lakossága. Akkor tanácskozhasson a bizottság, meg azt terjeszthesse elõ, amiben ott megegyeztek. A nyilvánossággal kapcsolatban is elmondta véleményét. Aggályait fejezte ki, szerinte félõ hogy az egész dolog átmegy szereplésbe, és ez a mûködés rovására mehet.
A jegyzõkönyv témájában az információ értéktartalmának fontosságáról beszélt.
Jegyzõ tájékoztatta a testület tagjait egy technikai dologról. A bizottság az egy testület. Valamilyen ügyben ülésezik, döntést hoz. A bizottság elnöke beterjeszti a testület elé a döntést, nem szükséges mellette a többi "nem képviselõ" bizottsági tag jelenléte a képviselõk között. Egy bizottság tagjai más ügyekbe miért szólnának hozzá?
Németh Erika szerint az ülés napirendjéhez igazodva meg kellene hívni a területet képviselõ szakembereket.
Polgármester tájékoztatta, hogy bárkit meghívhatnak ezen pontok tárgyalásához, az éves munkatervekben ezt meg lehet határozni, kit mikor milyen ügyben hívnak meg. Pl orvos, rendõr, védõnõ.
Rácz Károly felvetette, hogy ezeket a szakembereket közmeghallgatásra is meg lehetni hívni.

Jegyzõ megfogalmazta az Szmsz módosítás pontos szövegét a bizottságok tanácskozási jogáról, és a jegyzõkönyvek hozzáférhetõségének lehetõségeirõl mind a lakosság, mint a képviselõk részére, valamint a pénzügyi bizottság ülésezésének rendjérõl.. A megfogalmazás alapján a jegyzõkönyveket nem töltik fel a falu hivatalos honlapjára, a lakosságnak a községi könyvtárban nyomtatott formában van lehetõsége ezt elolvasni, a képviselõk pedig email-ben kapják meg.

Az Szmsz módosítást a pontosítások után a testület egyhangúan elfogadta.

Szemes István polgármester javaslatot tett a Pénzügyi-gazdasági bizottság tagjainak személyére.
Elnöknek javasolta Dobos Józsefnét, tagnak Kiss Ferencet és külsõs tagnak Takács Józsefnét.
Szociális bizottságba javasolta elnöknek Németh Erikát, tagnak Jánny Csabát és Kissné Nárai Máriát, külsõs tagnak Hende Istvánt és Nagy Mónikát. / Érintett férjezett nevének helyesírását nem ismerem, ezért írtam a leánykori nevét. (a szerk.)/
Ezután a bizottságok elnökeirõl, tagjairól és külsõs tagjairól egyenként szavaztak a képviselõk.
A képviselõk minden esetben egyhangúan támogatták a felterjesztett javaslatot. A külsõs bizottsági tagoknak az elsõ bizottsági ülésen kell letenni az esküt.

Polgármester elmondta, hogy elõzõ ülésen felvetõdött a helyi adó bevezetésének lehetõsége. Tájékoztatta a testületet arról, hogy a 90-es években 3 féle adót vetettek ki. Ahogy nehezedett a vállalkozók helyzete, elõször az építményadóról, aztán a vállalkozók kommunális adójáról szóló rendeletet helyezték hatályon kívül.
Ezután a jegyzõ felsorolta a helyi adók kivetésének lehetõségeit, és különbözõ fajtáit. Pl kommunális adó, idegenforgalmi adó, építményadó
Polgármester elmondta, hogy legáltalánosabb a településeken a lakossági kommunális adó bevezetése. Ennek törvényi maximuma évi 12000 Ft.
Fontosnak tartotta annak elõzetes vizsgálatát, hogy a lakosság mennyire terhelhetõ.
Rácz Károly egyetértett a bevételek növelésével. Úgy gondolja, hogy 2 terület van, ami terhelhetõ. Sok olyan ingatlan van belterületen is, amit pl az északi lakótelepen fillérekért vásároltak, ezek után nem jár normatíva. Másik lehetõséget pedig azok megadóztatásában látja, akik használják a földeket,  40 tonnás gépeikkel tönkreteszik az útjainkat, és semmiféle adót nem fizetnek. Javasolja, hogy nézzék meg, hogy ezek a vállalkozók fizetnek-e egyáltalán iparûzési adót, és zárt testületi ülésen ezt tárgyalják meg.
Polgármester elmondta, hogy az építményadót kivetni vagy forgalmi érték, vagy négyzetméter alapján lehet, ennek adatai nem állnak a rendelkezésükre.
El kell dönteni, hogy foglalkozzanak-e helyi adók bevezetésével, milyen mértékû bevétele származik ebbõl az önkormányzatnak, és fontos a lakosság terhelhetõségének a vizsgálata is.
Jegyzõ szerint helyi adó bevezetésérõl december 15-ig döntést kell hozni. Év közben módosítani is csak úgy lehet, hogy az az adózó számára kedvezõ legyen.
Jánny Csaba szorgalmazta, hogy elõszõr a kintlevõségeket hajtsák be, utána lehet beszélni további helyi adókról. Polgármester szerint nagyon kicsi a lakosság terhelhetõsége.
Rácz Károly javasolta, hogy következõ zárt ülésre írják össze azokat, akik nem fizetnek iparûzési adót.
A képviselõk szavaztak a kintlevõségek behajtásának fontosságáról, és annak a függvényében térnek vissza a helyi adók bevezetésének lehetõségére.
Szavazás eredménye 7-0

Meglátása szerint ezt a térítési díjat is nagyon nehezen fizetik ki, fõként azok, akik nem kapnak semmilyen támogatást.
Polgármester elmondta, hogy a térítési díjak emelése nem eredményez bevétel emelkedést, mert az alapnorma emelése költségoldalon is emelkedést okoz.
Rácz Károly szerint  ez csak az iskolásokra és az óvodásokra vonatkozik, mivel nekik rezsiköltséget nem számolnak a térítési díjba.
Össze kell állítani az élelmezésvezetõnek az étrendet, azt a gyerekek igényeihez kell igazítani. Õk csak a normát és az áfát fizetik.
A többieknek az egy adagra jutó önköltséget pontosan ki kell számolni.
Polgármester tájékoztatta a képviselõket, hogy jelentõsen változik a szociális törvény, amíg ezek részletei nem ismeretesek, addig nincs értelme szociális döntéseket hozni.
A tájékoztatóval a képviselõk egyhangúan egyetértettek.

Németh Erika  felvetette Boda Ernõ közmeghallgatáson elhangzott ötletét a temetõ bekerítésével kapcsolatosan.
Kiss Ferenc szerint ezt igazságosan megoldani nem lehet, van aki egy sírt gondoz, van aki ötöt.
Rácz Károly javasolta, hogy nézzék meg, hány méter drót kell a bekerítéshez, és ez mennyibe kerül, meg lehet mondani, hogy egy sírra kb. mennyi költség jut.
Fel kell mérni a helyzetet, és várják a felajánlásokat.

Kissné Nárai Márai helyesbítést kért az interneten megjelent önkormányzati telefonszámok nyilvánosságra hozásával kapcsolatosan. Kifogásolta, hogy a telefon nem az intézményvezetõké, hanem az intézményeké. / Mivel a testületi üléseken a hallgatóság nem szólhat, nem kérdezhet, és nem is válaszolhat, tehát szólási joga nincs, ezért a helyesbítési kérésre adott válaszom itt olvasható  (a szerk)/
Másik témája a személyes adatok védelme volt. Elmondta, hogy az internetre óvodásokról készült fényképek kerültek fel, az adatvédelmi törvény értelmében ezeket le kell venni. / A fényképeket levettük, hivatalos állásfoglalást kértünk a konkrét ügyben. (a szerk.)/

Polgármester kifogásolta, hogy a közmeghallgatásról készült beszámoló hibás adatot tartalmaz. / Válaszom itt olvasható( a szerk.)/

Ezután a képviselõk a jegyzõ elõterjesztésére egyhangúan elfogadták az iskola, az óvoda, a Küész és a Polgármesteri hivatal vizsgálatának jövõ évi belsõ ellenõrzési ütemtervét.
Polgármester zárt ülést rendelt el.