Ják
Önkormányzat
képviselõtestületének IV.
ülése
- nem hivatalos kivonatos
jegyzõkönyv -
Szemes István polgármester
köszöntötte az
képviselõtestület tagjait és
a lakosság megjelent képviselõit.
I. napirendi pont:
Szmsz
módosításása
Polgármester felolvasta az
érkezett javaslatot:
A képviselõtestületi
ülések állandó
meghívottja a jegyzõ, valamint a bizottsági tagok
nem képviselõ tagjai.
Úgy gondolta, hogy a "nem képviselõ tagjait"
úgy kellene módosítani, hogy abban az
esetben meghívott a testületi
ülésre, hogyha az adott
bizottság terjeszti elõ az adott napirendi pontot,
és részt vett a napirendi pont
kidolgozásában. Ellenkezõ esetben mint
hallgató vehet rész az
ülésen, hiszen a nyilvános
ülésekre bárki eljöhet.
Hivatkozott a törvényalkotó
szándékára, aki a
képviselõtestületek tagjainak
számát abból a
célból csökkentette,
hogy ezáltal egyszerûbbé,
könnyebben mozgathatóbbá tervezze a
testületeket, ezért a
módosítás ezen része
ellentmond az önkormányzati
törvény egyszerûsítési
törekvéseinek.
Az Szmsz módosítás következõ
változtatása a nyilvánosság
tájékoztatásának
kiterjesztése. Polgármester elmondta a
testületnek, hogy õ végignézegette a
települések honlapjait, és
észrevételeirõl
tájékoztatta a képviselõket.
Meglátása szerint ugyan volt egy idõszak, amikor
a települések sok mindent feltettek a honlapokra,
de ezeket az egész világ
láthatja, a jegyzõkönyvekbõl és a
rendeletekbõl pedig sok ötlet lopható.
Nem célszerû feltenni, nem válik a
település javára, hiszen
hozzáértõ szemek sok mindent kiolvasnak a
jegyzõkönyvek tartalmából,
ezért úgy gondolja, ha csak a falu
lakói olvassák pl a
hirdetõtáblán és a
képviselõknél.
A pénzügyi bizottsággal
mûködésével összefüggõ
módosítással kapcsolatban elmondta,
hogy célszerû lenne összhangba hozni az
önkormányzat elszámolási
rendjével.
Az elsõ három hónapot együtt
kell kezelni pénzforgalmi szermpontból,
célszerû a belsõ hivatali rendhez illeszteni,
így
az elsõ pénzügyi bizottsági
ülés április 25-én lenne, a
következõk pedig havonta.
További módosítás, hogy az
Önkormányzat jelképeibe Ják
címere került.
Rácz Károly véleménye
szerint jogos, hogy csak akkor legyenek meghívottak a "nem
képviselõ" bizottsági tagok, ha olyan napirendi
pont van, amit a bizottság terjesztett elõ. Elmondta azt
is,
hogy parttalan vitát eredményezhet, ha a "
külsõs" meghívottak az egyszer már
elfogadott bizottsági
álláspontról testületi
ülésen utólagosan is vitát
nyitnak. Ha egyszer egy bizottság
döntést hozott , onnantól kezdve a
bizottsági tagjaira az a döntés legyen
kötelezõ.
Rácz Károly a jegyzõkönyvek hivatalos
honlapon történõ
közzétételérõl is
véleményt mondott. Fontosnak tartotta , hogy a
lakosság tudjon minden közérdekû
adatról, de emellett fennáll a
veszélye annak, hogy a jegyzõkönyvek, rendeletek
megtekintésével más
települések képviselõtestülete
betekintést nyerhet olyan
információkba, amelyekbõl elõnyt
kovácsolhat. Ezen el kellene gondolkodni.
Természetesen a lakosság
részére ezeket könnyen
hozzáférhetõvé kell tenni.
Azt kérte, hogy a bizottságoknak, és a
testületnek is olyan munkatervet
készítsenek, amelyben elõre könnyen
látható legyen, hogy mikor lesz
bizottsági, ill. testületi
ülés.
Németh Erika fontosnak tartotta a demokrácia
kiszélesítését,
és a nyilvánosság
kérdésével kapcsolatosan elmondta,
hogy ez az egyetlen ciklusa, ahol vannak a
lakosság részérõl
érdeklõdõk. Aki viszont csak
kötözködés
céljából akar jegyzõkönyvet
olvasni, annak a honlapra feltett jegyzõkönyv nagyon
könnyû lehetõség. Viszont azt
megfelelõ
megoldásnak tartaná, ha
hozzáférhetõvé,
olvashatóvá tennék a
lakosság részére elérhetõ
helyen.
Jegyzõ egyetértett Németh Erikával,
elmondta, hogy a rendeletek ki vannak tûzve a
hirdetõtáblára, a jegyzõkönyvek pedig
megtekinthetõk a hivatalban.
Dobos Józsefné véleménye
szerint a bizottság csak akkor legyen meghívott,
ha elõterjesztett valamit. Úgy gondolja, hogy a
testületben az tanácskozhasson,
akiket a testületbe választott a
község lakossága. Akkor
tanácskozhasson a bizottság, meg azt
terjeszthesse elõ, amiben ott megegyeztek. A
nyilvánossággal kapcsolatban is elmondta
véleményét. Aggályait
fejezte ki, szerinte félõ hogy az egész
dolog átmegy szereplésbe, és
ez a mûködés rovására mehet.
A jegyzõkönyv témájában az
információ
értéktartalmának
fontosságáról beszélt.
Jegyzõ tájékoztatta a testület tagjait
egy technikai dologról. A bizottság az egy
testület. Valamilyen ügyben
ülésezik, döntést hoz. A
bizottság elnöke beterjeszti a testület
elé a döntést, nem
szükséges mellette a többi "nem
képviselõ" bizottsági tag jelenléte a
képviselõk között. Egy
bizottság tagjai más ügyekbe
miért szólnának hozzá?
Németh Erika szerint az ülés
napirendjéhez igazodva meg kellene hívni a
területet képviselõ szakembereket.
Polgármester tájékoztatta, hogy
bárkit meghívhatnak ezen pontok
tárgyalásához, az éves
munkatervekben ezt meg lehet határozni, kit mikor milyen
ügyben hívnak meg. Pl orvos, rendõr,
védõnõ.
Rácz Károly felvetette, hogy ezeket a
szakembereket közmeghallgatásra is meg lehetni
hívni.
Jegyzõ megfogalmazta az Szmsz
módosítás pontos
szövegét a bizottságok
tanácskozási jogáról,
és a jegyzõkönyvek
hozzáférhetõségének
lehetõségeirõl mind a lakosság, mint a
képviselõk részére, valamint a
pénzügyi bizottság
ülésezésének
rendjérõl.. A megfogalmazás alapján a
jegyzõkönyveket nem töltik fel a falu hivatalos
honlapjára, a lakosságnak a
községi könyvtárban nyomtatott
formában van lehetõsége ezt elolvasni, a
képviselõk pedig email-ben kapják meg.
Az Szmsz módosítást a
pontosítások után a testület
egyhangúan elfogadta.
II.
napirendi pont:
Bizottságok
megválasztása
Szemes István
polgármester javaslatot tett a
Pénzügyi-gazdasági bizottság
tagjainak személyére.
Elnöknek javasolta Dobos Józsefnét,
tagnak Kiss Ferencet és külsõs tagnak
Takács Józsefnét.
Szociális bizottságba javasolta elnöknek
Németh Erikát, tagnak Jánny
Csabát és Kissné Nárai
Máriát, külsõs tagnak Hende
Istvánt és
Nagy Mónikát. / Érintett
férjezett nevének
helyesírását nem ismerem,
ezért írtam a leánykori
nevét. (a szerk.)/
Ezután a bizottságok elnökeirõl,
tagjairól és külsõs tagjairól
egyenként szavaztak a képviselõk.
A képviselõk minden esetben egyhangúan
támogatták a felterjesztett javaslatot. A
külsõs
bizottsági tagoknak az elsõ bizottsági
ülésen kell letenni az esküt.
III.
napirendi pont.
Egyebek
Helyi adók
Polgármester elmondta, hogy
elõzõ
ülésen
felvetõdött a helyi adó bevezetésének
lehetõsége.
Tájékoztatta a testületet
arról, hogy a 90-es években 3 féle
adót vetettek ki. Ahogy nehezedett a
vállalkozók helyzete, elõször az
építményadóról,
aztán a vállalkozók
kommunális adójáról
szóló rendeletet helyezték
hatályon kívül.
Ezután a jegyzõ felsorolta a helyi adók
kivetésének lehetõségeit,
és különbözõ fajtáit.
Pl kommunális adó, idegenforgalmi adó,
építményadó
Polgármester elmondta, hogy
legáltalánosabb a
településeken a lakossági
kommunális adó bevezetése. Ennek
törvényi maximuma évi 12000 Ft.
Fontosnak tartotta annak elõzetes vizsgálatát,
hogy a lakosság mennyire terhelhetõ.
Rácz Károly egyetértett a
bevételek növelésével.
Úgy gondolja, hogy 2 terület van, ami terhelhetõ.
Sok olyan ingatlan van belterületen is, amit pl az
északi lakótelepen
fillérekért vásároltak,
ezek után nem jár normatíva.
Másik lehetõséget pedig azok
megadóztatásában látja,
akik használják a földeket, 40
tonnás gépeikkel tönkreteszik az
útjainkat, és semmiféle adót nem
fizetnek. Javasolja, hogy nézzék meg, hogy ezek a
vállalkozók fizetnek-e
egyáltalán iparûzési adót,
és zárt testületi
ülésen ezt tárgyalják meg.
Polgármester elmondta, hogy az
építményadót kivetni vagy
forgalmi érték, vagy
négyzetméter alapján lehet, ennek
adatai nem állnak a rendelkezésükre.
El kell dönteni, hogy foglalkozzanak-e helyi adók
bevezetésével, milyen
mértékû bevétele származik
ebbõl az önkormányzatnak, és fontos a
lakosság terhelhetõségének a
vizsgálata is.
Jegyzõ szerint helyi adó
bevezetésérõl december 15-ig
döntést kell hozni. Év közben
módosítani is csak úgy lehet, hogy az
az adózó számára kedvezõ
legyen.
Jánny Csaba szorgalmazta, hogy elõszõr a
kintlevõségeket hajtsák be, utána
lehet beszélni további helyi
adókról. Polgármester szerint nagyon
kicsi a lakosság terhelhetõsége.
Rácz Károly javasolta, hogy következõ
zárt ülésre írják
össze azokat, akik nem fizetnek iparûzési
adót.
A képviselõk szavaztak a kintlevõségek
behajtásának
fontosságáról, és annak a
függvényében térnek vissza a
helyi adók bevezetésének
lehetõségére.
Szavazás eredménye 7-0
Étkezés
Kissné Nárai Mária
tájékoztatta a
képviselõtestület az
étkeztetés költségeirõl. (
Anyagköltség, rezsiköltség,
áfa )
2010 január 1-tõl érvényes
étkezési
térítési díj
dolgozók, pedagógusok, óvodai
dolgozók részére
nyersanyag: 218 Ft, rezsi: 130 Ft, áfa 87 Ft
összesen: 435 Ft
óvodások részére:
ebéd:
nyersanyag: 159 Ft, rezsi nincs, áfa: 41 Ft
összesen: 200 Ft
tízórai, uzsonna:
nyersanyag: 40 Ft + 40 Ft. rezsi nincs, áfa: 20 Ft
összesen: 100 Ft
iskolások részére:
nyersanyag: 200 Ft rezsi nincs, áfa: 40 Ft
összesen : 240 Ft
természetbeni ebéd:
nyersanyag: 218 Ft rezsi: 130 Ft áfa: 87
Ft összesen: 435 Ft
természetbeni tízórai:
nyersanyag: 38 Ft rezsi: 22 Ft áfa: 15
Ft összesen: 75 Ft
idõsek klubja
nyersanyag: 218 Ft rezsi: 130 Ft áfa:
87 Ft összesen 435 Ft
szociális étkeztetés:
nyersanyag: 218 Ft rezsi: 130 Ft
áfa: 87 Ft összesen
435 Ft
házhozszállítás: 40 Ft, ha
egy helyre szállítják több
embernek akkor is csak 40 Ft
Meglátása szerint ezt a
térítési díjat is nagyon
nehezen fizetik ki, fõként azok, akik nem kapnak
semmilyen
támogatást.
Polgármester elmondta, hogy a
térítési díjak
emelése nem eredményez
bevétel emelkedést, mert az alapnorma
emelése költségoldalon is
emelkedést okoz.
Rácz Károly szerint ez csak az
iskolásokra és az
óvodásokra vonatkozik, mivel nekik
rezsiköltséget nem számolnak a
térítési díjba.
Össze kell állítani az
élelmezésvezetõnek az étrendet, azt a
gyerekek igényeihez kell igazítani. Õk csak a
normát és az áfát fizetik.
A többieknek az egy adagra jutó
önköltséget pontosan ki kell
számolni.
Polgármester tájékoztatta a
képviselõket, hogy jelentõsen változik a
szociális törvény, amíg ezek
részletei nem ismeretesek, addig nincs értelme
szociális döntéseket hozni.
A tájékoztatóval a
képviselõk egyhangúan egyetértettek.
Németh Erika felvetette Boda Ernõ
közmeghallgatáson elhangzott
ötletét a temetõ
bekerítésével kapcsolatosan.
Kiss Ferenc szerint ezt igazságosan megoldani nem lehet, van
aki egy sírt gondoz, van aki ötöt.
Rácz Károly javasolta, hogy
nézzék meg, hány méter
drót kell a bekerítéshez,
és ez mennyibe kerül, meg lehet mondani, hogy egy
sírra kb. mennyi költség jut.
Fel kell mérni a helyzetet, és
várják a felajánlásokat.
Kissné Nárai Márai
helyesbítést kért az interneten
megjelent önkormányzati telefonszámok
nyilvánosságra hozásával
kapcsolatosan. Kifogásolta, hogy a telefon nem az
intézményvezetõké, hanem az
intézményeké. /
Mivel a
testületi üléseken a
hallgatóság nem szólhat, nem
kérdezhet, és nem is válaszolhat,
tehát szólási joga nincs,
ezért a helyesbítési
kérésre adott válaszom itt
olvasható (a
szerk)/
Másik témája a személyes
adatok védelme volt. Elmondta, hogy az internetre
óvodásokról
készült fényképek
kerültek fel, az adatvédelmi
törvény értelmében ezeket le
kell venni.
/ A
fényképeket levettük, hivatalos
állásfoglalást
kértünk a konkrét ügyben. (a
szerk.)/
Polgármester kifogásolta, hogy a
közmeghallgatásról
készült beszámoló
hibás adatot tartalmaz. /
Válaszom itt
olvasható( a szerk.)/
Ezután a képviselõk a jegyzõ
elõterjesztésére egyhangúan
elfogadták az iskola, az óvoda, a
Küész és a Polgármesteri
hivatal vizsgálatának jövõ
évi belsõ ellenõrzési
ütemtervét.
Polgármester zárt ülést
rendelt el.
.