Térítési díj

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat

A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

•  aki jövedelemmel nem rendelkezik,
•  étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzõrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történõ megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetében az intézményi térítési díjat az elõzõ évben ténylegesen igénybe vett normatív állami hozzájárulással kell számítani.

A kötelezett által fizetendõ térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezetõ konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylõt az ellátás igénybevételét megelõzõen írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, kivéve, ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot. Ebben az esetben külön jogszabályban meghatározott összegû személyi térítési díjat kell fizetni.

A személyi térítési díj összege - önkormányzati intézmény esetén - a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthetõ, illetve elengedhetõ, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.
Ha az ellátott, a törvényes képviselõje vagy a térítési díjat megfizetõ személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétõl számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az állami fenntartó a térítési díj összegérõl határozattal dönt.

Ha az ellátott, törvényes képviselõje vagy a térítési díjat megfizetõ személy a térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerõs határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni.

A személyi térítési díj összege a megállapítás idõpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

•  olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
•  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

Térítésmentesen kell biztosítani

•  a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást,
•  a népkonyhán történõ étkeztetést,
•  a családsegítést,
• - az utcai szociális munkát,
•  hajléktalan személyek részére a nappali ellátást,
•  az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást.

A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

•  a szolgáltatást igénybe vevõ személy rendszeres havi jövedelmét,
•  étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családban egy fõre jutó jövedelmet,
•  kiskorú igénybe vevõ esetén a vele közös háztartásban élõ szülõk egy fõre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem

•  30%-át étkeztetés,
•  25%-át házi segítségnyújtás,
•  30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
•  20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
•  2%-át jelzõrendszeres házi segítségnyújtás esetében.

Az intézményi ellátásért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

•  15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;
•  60%-át az átmeneti elhelyezést;
•  50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;
•  80%-át, egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén.

Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja.
Az ellátást igénybe vevõ részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenõen az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli.

Amennyiben az intézményi elhelyezést a gyámhivatal határozata alapozza meg, a kiskorú ellátott után térítési díj fizetésének kötelezettsége nem írható elõ. A gyámhivatal határozatában megállapított gondozási díjat - a külön jogszabályban meghatározott feltételek és eljárás alapján - a szociális intézmény részére kell átutalni.

A személyi térítési díjat

•  a kiskorú és a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselõ;
•  a gondnokság alatt nem álló, magasabb összegû családi pótlékban részesülõ jogosult esetén a családi pótlékra vagy a családi pótlék felvételére jogosult;
•  a fenti pontokban nem szabályozott esetekben a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy fizeti meg az intézménynek.

Ha a személyi térítési díjat nem fizetik meg, illetve ha a költõpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán, idõsotthoni ellátás esetében a vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja.

A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezésérõl a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a fenntartó kérelme alapján - határozatot hoz. A határozat egy példányát az ingatlanügyi hatósághoz megküldik.

Fontos tudni

Az állami fenntartó által mûködtetett intézmény esetén, ha az intézményvezetõ férõhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, vagy a beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi az igények teljesítési sorrendjének megállapítása céljából, s errõl az igénylõt is értesíti.

A nyilvántartásba vételt követõen elõgondozás keretében (mely két szakaszból áll) az elsõ szakaszban az intézményvezetõ, vagy az általa megbízott személy, vagy nem állami fenntartású intézmény esetén a megállapodás megkötésére feljogosított személy tájékozódik az igénylõ helyzetérõl. Az elõgondozás I. szakaszának célja annak megállapítása, hogy az intézmény szolgáltatása megfelel-e az igénylõ állapotának, szükségleteinek, továbbá megvizsgálják, hogy az igénylõ jogosult-e az ellátásra, tájékoztatják az igénylõt a megállapodás tartalmáról, valamint a várható személyi térítési díj mértékérõl.

A tényleges intézményi elhelyezést megelõzõen szintén elõgondozást végeznek. Az elõgondozás II. szakaszában az intézményben elõkészítik a szolgáltatás biztosítását az igénylõ részére, valamint felkészítik az intézményben élõket az új lakó érkezésére.

Az intézményben elhelyezett részére az egészségi állapot javításához, vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket térítésmentesen biztosítják.
Ezen túlmenõen az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott viseli.

Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében
Az idõsotthoni ellátás igénybevételét megelõzõen a jegyzõ megvizsgálja az ellátást igénylõ havi jövedelmét.
Az intézmény vezetõje a jövedelemvizsgálatot a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejûleg kérelmezi a jegyzõnél.
A jegyzõ a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki a havi jövedelemrõl. Az igazolás az ellátást igénylõ természetes személyazonosító adatait és havi jövedelmét, illetve azon belül a vagyonból a havi jövedelemhez hozzáadandó összeget tartalmazza.

Ha a jegyzõ az ellátást igénylõ jövedelmi helyzetét az igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtását megelõzõen is vizsgálta, a három hónapnál nem régebbi adatok a jövedelem vizsgálatánál felhasználhatók.

A jövedelemvizsgálat keretében a jegyzõ megvizsgálja az ellátást igénylõ vagyoni helyzetét. Vagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének idõpontjában az ellátást igénylõ tulajdonában álló ingatlant, valamint az õt illetõ hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékû jogot, illetve az ellátás igénylését megelõzõ 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

A fentiek szerinti vagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét jövedelemként kell figyelembe venni, azt 96 hónapra elosztva kell meghatározni, és az ellátást igénylõ, illetve az ellátott havi jövedelméhez hozzáadni.
Az idõsotthoni ellátás igénybevétele során a személyi térítési díj számításakor a vagyonból a fentiek szerint a havi jövedelemhez hozzáadandó összegként a jegyzõi igazolásban meghatározott összeget kell figyelembe venni.

(Sztv. 92. § (1) bekezdés)

18. §

 

(1) A (4) bekezdés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjak mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A személyes gondoskodásért fizetésre kötelezettek köre:

• a)      az ellátást igénybevevõ jogosult
• b)      a szülõi felügyeleti joggal rendelkezõ törvényes képviselõ, valamint
• c)      a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személyi térítési díjat fizet.

(3) A személyi térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint a térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Nem kell térítési díjat fizetni a családsegítés igénybevételéért