Így legyen ötösöm a lottón!

Mint ahogy várható volt, a tornaterem december 19-re tervezett születésnapi bulija elmaradt. Bevetésre került a fenyegetés jól bevállt eszköze, gyõzõtt a félelem, és bukott a szabad véleménynyilvánítás. Sajnos úgy tűnik napjainkban az intézményekbe szivárgó politika visszafordíthatatlan károkat okoz. A pedagógusoknak választaniuk kell, kinek az érdekeit képviselik, az őket alkalmazó KLIK(K)-ét, vagy a rájuk bízott gyermekekét.  A munkaadójuk megélhetésük biztosítéka, anyagi forrása, a gyerekek érdekeinek képviselete pedig csak elvi kérdés, nem tartozik a munkaköri leírásukba. Mindenkinek szüksége van az állására, a választás tehát nem túl nehéz dolog. Jól ki van ez gondolva központilag. Ennek ellenére vannak példák arra is, amikor ennek az ellenkezője történik.
Év elején éppen a példának felhozott Aranyhíd Nevelési Intézményben voltam akarva-akaratlan fültanúja annak, ahogy az iskola vezetői végső elkeseredésükben egy szombathelyi képviselőnek vázolták fel az oda járó diákok tarthatatlan helyzetét. Teljes mellszélességgel kiálltak ezekért az amúgy is hátrányos helyzetű gyerekekért, annak ellenére, hogy a KLIK(K) bizonyára nem nézte ezt jó szemmel. A szülőkkel összefogva szembeszálltak a munkaadójukkal, hogy kikényszerítsék a megoldást. Nevezett ügy nagy sajtóvihart kavart, az események máig nyomon követhetőek mind a vaol.hu-n, mind a nyugat.hu cikkeiben.  Ezt csak azért írtam le, hogy létezik ilyen példamutató hozzáállás is.
De térjünk vissza a földre, ez itt Ják. Mely települést ugye messze földön ismernek -polgármesterünk szerint- , no nem éppen a nagy aktivitásáról és bátorságáról. Ott, ahol a kirendelt hivatali dolgozókon kívül három ember megy el a közmeghallhatásra egy 2500 lelket számláló településen, ott ugye nem beszélhetünk aktivitásról. Ott, ahol senki nem kérdez rá, hogy hol van a biztosító által - a tornaterem felújítására szánt- már a hírek szerint régen átutalt pénz, ott ne beszéljünk bátorságról! Itt is szólhatnának egy helyi képviselőnek, kérhetnének segítséget, tegyen lépéseket a felújítás érdekében. Elvileg. A szomorú tény azonban, hogy nagymúltú testületünk egyik oszlopos tagja már régóta az iskolában dolgozik, de ebben az ügyben  a testületi üléseken még nem nagyon láttam lobbizni.
Szomorú az is,  hogy ezt az ötletes kezdeményezést nem kísérte elég kitartás  a szülők részéről, és az első akadály meghátrálásra késztette őket. Pedig  a megoldás kulcsa  az ő kezükben van, törvényes lehetőségeik számtalan módot adnak intézményeken kívüli rendezvények megtartására, ahol sem a KLIK(K), sem a helyi polgármester nem tilthatja meg sem a gyerekek sem a szülők részvételét. Az nyilvánvaló, hogy a KLIK(K) legszívesebben betiltana minden információ áramlást az iskolán kívülre, de fájdalom 260 diák 520 szülője nem fog egységesen ragtapaszt ragasztani a szájára. Szerencsére, mert akkor lenne csak igazán nagy baj.
Egy szülő ahhoz fordul panasszal, akiben megbízik, és aki ebben illetékes, ha pedig úgy érzi másképp nem éri el a célját, akkor akár a sajtó is lehet ez az illetékes. Ebben a jogában senki nem korlátozhatja. Sem egy iskola vezetése, sem az iskola fenntartója, sem az önkormányzat. Úgy gondolom, a gyerekek egészsége nem lehet alku tárgya. Kérdés az, mennyire fontos ügy ez a szülőknek!  
Ezt nekik kell eldönteni!