A szociális törvényben meghatározott egyes ellátások igénylésekor mi minõsül
jövedelemnek?

Az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

•  a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldrõl vagy külföldrõl származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,
•  az a bevétel, amely után az egyszerûsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minõsül

•  a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint
•  a fizetett tartásdíj.

Ha a magánszemély az egyszerûsített vállalkozói adó vagy egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthetõ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minõsülõ igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával.

Ha a mezõgazdasági õstermelõ adóévi õstermelésbõl származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthetõ az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelõ összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetõleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelõ összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minõsül a személyi jövedelemadó, az egyszerûsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelõ egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Nem minõsül jövedelemnek

•  a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
•  a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a szerinti pénzbeli támogatás, a pótlék, a nevelõszülõk számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
•  az anyasági támogatás,
•  a tizenharmadik havi nyugdíj, és a szépkorúak jubileumi juttatása
•  a személyes gondoskodásért fizetendõ személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
•  a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
•  annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelezõ legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,
•  a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
•  az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;

vagyonnak?

Az a hasznosítható ingatlan, jármû, továbbá vagyoni értékû jog, amelynek

•  külön-külön számított forgalmi értéke, illetõleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
•  együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függõ pénzbeli és minõsül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerûen lakik, az a vagyoni értékû jog, amely az általa lakott természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármû.

Mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott a gépjármû, ha

•  a kérelmezõ vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirõl szóló kormányrendelet szerint mozgáskorlátozottnak vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló törvény szerint mozgásszervi fogyatékosnak minõsül, és
•  a gépjármûvet rendeltetésszerûen személyszállításra használják.

A vagyoni helyzet vizsgálatakor háztartásonként egy, a fentieknek megfelelõ személygépjármûvet lehet mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármûnek tekinteni.

A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott idõre szóló vagyoni értékû jogként kell figyelembe venni. A meghatározott idõre szóló vagyoni értékû jog értékének meghatározására az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.

rendszeres pénzellátásnak?

a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élõ, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az idõskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

keresõ tevékenységnek?

Minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelezõ legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezõgazdasági õstermelõi igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minõsül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;

fogyasztási egységnek?

A családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejezõ arányszáma, ahol

• na) az elsõ nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelõ szülõ arányszáma 0,2-vel növekszik;
• nb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;
• nc) az elsõ és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;
• nd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;
• ne) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket az nc)-nd) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni;
• nf) az na)-nb) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

Kit tekinthetünk

aktív korúnak?
A 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyt.

egyedülállónak?
Azt a személyt, aki hajadon, nõtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetõk különélõnek, ha a lakcímük különbözõ.

egyedül élõnek?

Azt, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

családnak?

Egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élõ, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ közeli hozzátartozók közössége.

közeli hozzátartozónak?

•  a házastárs, az élettárs,
•  a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, felsõoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,
•  korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelõzõen is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
•  a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülõ, illetve a szülõ házastársa vagy élettársa;

tartásra köteles és képes személynek?

A fentiekben meghatározott közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy fõre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást a szerzõdésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett.

háztartásnak?

Az egy lakásban együtt élõ, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ személyek közössége.

Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minõsül

tartósan betegnek?
aki elõreláthatólag három hónapnál hosszabb idõtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

súlyosan fogyatékos személynek?
akinek

•  segédeszközzel, vagy mûtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
•  hallásvesztesége oly mértékû, hogy a beszédnek hallás útján történõ megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthetõ ejtése elmarad,
•  értelmi akadályozottsága genetikai, illetõleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelõzõen bekövetkezõ súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékû, továbbá aki IQ értékétõl függetlenül a személyiség egészét érintõ (pervezív) fejlõdési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minõsíthetõ (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
•  mozgásszervi károsodása, illetõleg funkciózavara olyan mértékû, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerû használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes,  és állandó ápolásra, gondozásra szorul.