Meseországban jártunk . . .


 "A mesék olyanok, mint némely derék ember, ahogy vénülnek, úgy szépülnek, s bizony ezt jólesik látni! "
Andersen

A régi hagyományok folytatása meghatározó része iskolánk hétköznapjainak. Ilyen régi szokás az évrõl-évre megrendezésre kerülõ mesemondó verseny is, amire az  alsós gyerekek  mindig nagy lelkesedéssel, és egyre színvonalasabb elõadással készülnek.
A mesetanulás hosszú és fáradtságos útján felkészítõ tanáraik nagy szerettel, odaadással és persze rengeteg munkával segítették csiszolgatni a kis mesemondók szövegtanulását, elõadásmódját.
A verseny előtt a Százszorszép Óvoda vezetõje, Marika néni  üdvözölte a kisiskolásokat, és meghatódva emlékezett az elmúlt pár évre, amikor még bizony az óvoda apró székeit koptatták. Bíztató szavakkal és sok puszival öntött bátorságot a lámpalázas kisdiákokba.
Aztán Ildi néni köszöntötte a versenyzőket, és bemutatta a zsűri tagjait, hogy kik vesznek részt az értékelésben az óvoda és az iskola képviseletében.
A verseny elsõ lépéseként a gyerekek sorszámot húztak, és szép sorban elõadták választott meséjüket a hallgatóságnak. Ki bátrabban, ki egy kicsit megszeppenve, itt-ott akadozva, de mindannyian õszinte lelkesedéssel, és még nagyobb bátorsággal.




Közben kicsit mi, felnõttek is átélhettük a mese csodáját. Mert valljuk be õszintén, mi is szeretjük a meséket, s bár lehet hogy már ezerszer hallottuk, és ismerjük  a végét, de ugyanolyan várakozással tekintünk az események elé. Éppen olyan izgalommal és kíváncsian hallgattuk ezeket a történeteket, mint amilyen izgalommal, átéléssel a gyerekek azt elõadták nekünk. Hiszen ki ne lenne kíváncsi Hasnagy Tóbiásra, az ördöggel szemtelenkedő bárányra, vagy az "osztoba" kakasra, aki azt hitte hogy a gyík az egy olyan béka, aki minden nap új farkat lop magának!
Hát még a komédiás disznó történetére, aki úgy megijesztette tudós produkcióival Galiba Mártont, hogy hanyatt esett és rázta a hideg, a hallgatóságot meg persze a nevetés.
Ám lassan elérkezett a pillanat, amikor dönteni kellett. Dönteni arról, ki képviseli az iskolát majd a megyei mesemondó versenyen, ki volt az, aki a legtöbb mosolyt, és nevetést csalta az arcokra, ki érdemelte ki a zsûri legnagyobb elismerését. Marika néni értékelte a produkciókat, és külön megdicsérte a fiúkat. Elmondta, hogy ennyi bátor mesemondó fiúval már régen találkozott.
Hosszas tanácskozás, és mérlegelés után végre megszületett a döntés.
Különdíjat kapott Boda Angéla, aki a "Játékország kismackója" című mesét adta elő,  felkészítő tanára Weidinger Veronika.
Első helyezett,  - aki az iskolát képviseli a megyei mesemondó versenyen - Rédl Levente, a komédiás disznó című mesével, felkészítő tanára Szíjj Erzsébet.
Második helyezett  Szalai Krisztián, ő Gyuri kakasról és a gyíkról mesélt nekünk,  felkészítő tanára Kiss Istvánné.
Harmadik helyezett Puhr Bálint a Paraszt meg az ördög történetével, felkészítő tanára Weidinger Veronika.
Ezzel véget is ért a mesemondó verseny, de csak egy évre, hisz a gyerekek jövőre ismét ellátogatnak majd meseországba...
Itt a vége, fuss el véle!  

Sírni csak a győztesnek szabad













További képek a mesemondó versenyről  a Képek menüpontban láthatók.
Tájékoztatom továbbá a szülőket és gyerekeket, hogy a versenyről videofelvétel készült.
Aki szeretné DVD-re kiíratni, kérem jelezze E-mail-ben!