A
régi hagyományok
folytatása meghatározó
része
iskolánk hétköznapjainak. Ilyen
régi
szokás az évrõl-évre
megrendezésre
kerülõ mesemondó verseny is, amire az
alsós
gyerekek mindig nagy lelkesedéssel, és
egyre
színvonalasabb elõadással
készülnek.
A mesetanulás hosszú és
fáradtságos
útján felkészítõ
tanáraik nagy
szerettel, odaadással és persze rengeteg
munkával segítették csiszolgatni a kis
mesemondók szövegtanulását,
elõadásmódját.
A verseny előtt a Százszorszép
Óvoda vezetõje, Marika
néni üdvözölte a
kisiskolásokat, és meghatódva
emlékezett az
elmúlt pár évre, amikor még
bizony
az óvoda apró székeit
koptatták.
Bíztató szavakkal és sok puszival
öntött bátorságot a lámpalázas
kisdiákokba.
Aztán Ildi néni köszöntötte a
versenyzőket, és bemutatta a zsűri tagjait, hogy kik vesznek
részt az értékelésben az óvoda
és az iskola képviseletében.
A verseny elsõ lépéseként a
gyerekek
sorszámot húztak, és szép
sorban
elõadták választott
meséjüket a
hallgatóságnak. Ki bátrabban, ki egy
kicsit
megszeppenve, itt-ott akadozva, de mindannyian
õszinte
lelkesedéssel, és még nagyobb
bátorsággal.
Közben kicsit mi,
felnõttek is
átélhettük a mese
csodáját. Mert valljuk be
õszintén, mi is
szeretjük a meséket,
s bár lehet hogy már ezerszer hallottuk,
és
ismerjük a végét, de
ugyanolyan
várakozással tekintünk az
események
elé. Éppen olyan izgalommal és
kíváncsian hallgattuk ezeket a
történeteket,
mint amilyen izgalommal, átéléssel a
gyerekek
azt elõadták nekünk. Hiszen ki ne lenne
kíváncsi Hasnagy Tóbiásra, az
ördöggel szemtelenkedő bárányra, vagy az
"osztoba" kakasra, aki azt hitte hogy a gyík az egy olyan
béka, aki minden nap új farkat lop magának!
Hát még a komédiás disznó
történetére, aki úgy megijesztette
tudós produkcióival Galiba Mártont, hogy hanyatt
esett és rázta a hideg, a
hallgatóságot meg persze a nevetés.
Ám lassan elérkezett a pillanat, amikor
dönteni
kellett.
Dönteni arról, ki képviseli az
iskolát majd a
megyei mesemondó versenyen, ki volt az, aki a
legtöbb
mosolyt, és nevetést csalta az arcokra, ki
érdemelte ki a
zsûri legnagyobb elismerését. Marika néni
értékelte a produkciókat, és
külön megdicsérte a fiúkat. Elmondta, hogy
ennyi bátor mesemondó fiúval már
régen találkozott.
Hosszas
tanácskozás, és
mérlegelés
után végre megszületett a
döntés.
Különdíjat kapott Boda Angéla, aki a
"Játékország kismackója"
című mesét adta elő, felkészítő
tanára Weidinger Veronika.
Első helyezett, - aki az iskolát képviseli a megyei
mesemondó versenyen - Rédl Levente, a
komédiás disznó című mesével,
felkészítő tanára Szíjj Erzsébet.
Második helyezett Szalai Krisztián, ő Gyuri
kakasról és a gyíkról mesélt
nekünk, felkészítő tanára Kiss
Istvánné.
Harmadik helyezett Puhr Bálint a Paraszt meg az ördög
történetével, felkészítő tanára
Weidinger Veronika.
Ezzel véget is ért a mesemondó verseny, de csak
egy évre, hisz a gyerekek jövőre ismét
ellátogatnak majd meseországba...
Itt a vége, fuss el véle!
Sírni
csak a győztesnek szabad