A Magyar Országgyûlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 elsõ hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvezõ körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.

A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megõrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett errõl a mindenkori államhatalom.

1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó elsõ szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

Petõfi Sándor – 1848 Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen Egy új csillag, vérpiros sugára Életszínt vet a betegségében Meghalványult szabadság arcára. Szent szabadság, újabb megváltója A másodszor sûlyedt embereknek, Drága élted miljom s miljom ója, Ne félj, téged nem feszítenek meg. Elbuvék a békesség galambja, Fészke mélyén turbékolni sem mer; Háborúnak ölyve csattogtatja Szárnyait a légben vad örömmel. Hah, ti gyávák, ti máris remegtek? Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték… Hátha mindazok beteljesednek, Amiket én álmaimban láték! Eljön, eljön az itélet napja, A nagy isten véritéletet tart, S míg jutalmát jó, rosz meg nem kapja, Már nyugonni sem fog addig a kard! Pest, 1848. február