Locsolni jöttem, nem titkolom,
Szép szokás ez, úgy gondolom.
Múljon vizemtõl a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom.
Ha a hatása múlik is esztendõre,
Ígérem, itt leszek jövõre.
S nem adok az illendõre,
Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, fõre.

Rózsa, rózsa, szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál!
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál!

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjébõl rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztõl megnõnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.

(Ismeretlen)

Nyalka legény vagyok,
Lányokhoz indulok,
Mert ma minden lánynak
Rózsavizet hozok.
Megöntözöm õket,
Mint a virágokat,
Nem venném lelkemre,
Hogy elhervadjanak.
Ám e fontos munkám
Ingyen nem tehetem,
Cserébe a hímes tojást
Sorra ide kérem.

Ajtó mellett állok,
Piros tojást várok.
Ha nem adják párjával,
Elszökök a lányával!

Ajtó mögött állok,
Piros tojást várok.
Ha nem adtok, lányok,
Estig is itt állok!

Itt a húsvét, eljött végre
A szép lányok örömére
Mert a lányok szép virágok
Illatos víz illik rájuk
Ne fuss hát el, szép virágom,
Locsolónak csók jár, három.

Húsvét másodnapján
az jutott eszembe,
Locsolóvizet vegyek a kezembe.
Megöntözzek vele
egy árva ibolyát,
És cserébe kapjak érte
egy hímes tojást.

Messze földön jártam,
Szép harmatos reggel,
Aranytündér kútvizébõl
Vizet merítettem.
Aranytündér kútvizével
Öntözgetni járok,
Olyan szagos, mint a rózsa,
Gyertek ti is, lányok!

Én a kertész fia vagyok,
kislányokat locsolgatok.
Gyere, kislány, el ne hervadj,
Jó kölnivel meglocsollak!

 
Az erdei kék ibolya,
Szép mint a lányok mosolya.
De mindkettõ tovább szépül,
Ettõl az illatos izétõl.
Látod még megvan a fele,
Megöntözhetlek vele?

 
E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam.
Nem hagyhatom hervadni,
Meg szabad-e locsolni?

Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág!
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép, piros tojással!

 
Húsvét van odakinn mosolyog az ég is,

adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is!

 
Húsvét hétfõ reggelén mosolyog az ég is,
Adjatok egy fél decit, mosolygok majd én is.

Egy tök,
Két tök,
Három tök,
Négy tök,
Nem tökölök – Öntök.

Piros tojás, fehér nyúl,
LOKI, Fradi 3:0!

Hosszú hajad, rövid eszed. Meglocsollak. Észreveszed?

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.

Zöld erdõben jártam,
száraz ágat láttam,
száraz ágon csörgõ kígyó,
meglocsollak vén szipirtyó!

  
Sivatagban jár a teve
Tele van a töke vele
Nálam van a töke leve
Meglocsolhatlak-e vele?

Egy gondolat bánt engemet.
Elfeledtem a versemet.

 
Rózsavíz a kezembe,
Hadd öntsem a fejedre!

Zöld a moha,
Zöld a páfrány,
Meglocsollak házisárkány.

Van nekem egy kis locsolóm,
Kölni nincsen benne,
Ha én azt most elõvenném,
Nagy röhögés lenne.
De én azt nem teszem,
Mert kezemben a kölni!
Locsolni jöttem,
Nem pedig tökölni!

Van nálam egy kis pacsuli
Leloccsintom magát.
Ha egy kicsi mázlija van
    Szereti a szagát.

Zöld erdõben jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Szabad-e locsolni?

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Fõképp a dolgos szülõk jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenbõl eleget,
Fõképp békességet, egészséget és szeretetet!

Néked int a hóvirág,
s barka bontja bársonyát.
Itt a tavasz: kikelet,
s a húsvét is közeleg.

(Devecsery László)

Én még kicsi vagyok,
Verset ezért nem is tudok,
De majd jönnek a nagyok,
Aztán majd mondanak azok.

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztõl, majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?

(Vajda Marietta)

Rózsa, rózsa, szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál!
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál!

Mosolyog a napsugár,
mosolyog az ég is,
locsolkodok, tojást kapok,
s mosolygok majd én is.

 Húsvét másodnapján
az jutott eszembe,
Locsolóvizet vegyek a kezembe.
Megöntözzek vele
egy árva ibolyát,
És cserébe kapjak érte
egy hímes tojást.

Zöld erdõben nem jártam,
Kék ibolyát nem láttam.
Nem akart hervadni,
Nem-e kell locsolni?

Húsvét hétfõ reggelén mosolyog az ég is,
Adjatok egy fél decit, mosolygok majd én is.

Én verset nem tudok,
azt mondjanak a kicsik,
én csak azért jöttem,
hogy igyak egy kicsit

Tele van a hajad kosszal,
meglocsollak Domestosszal!

Büdös ez a kölni,
Szabad-e fröcskölni? 

Biciklivel érkeztem,
40 métert fékeztem.
Józsi vagyok, szép és laza,
Locsoljak vagy húzzak haza?

Botom földig lekonyul,
Nem vagyok már mai nyúl.
Káposztám javát megettem,
Locsoljon más helyettem!

Nem szoktam én mocskolódni,
eljöttem hát locsolkodni.
Kegyed szép kis virágszál,
piros tojást rám tukmál.
Ha pénze van, az is jó,
nem vagyok én Télapó.

E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam.
Nem hagyhatom hervadni,
Meg szabad-e locsolni?

Öntözzük, öntözzük,
Hadd legyen frissecske!
Így lesz a leányból
Szép, piros menyecske!