Közgyógyellátás
A
szociálisan rászorult személy
részére az egészségi
állapot megõrzéséhez
és
helyreállításához
kapcsolódó kiadásainak
csökkentésére
közgyógyellátási
igazolvány adható ki.
A közgyógyellátási
igazolvánnyal rendelkezõ személy
térítésmentesen jogosult a
társadalombiztosítási
támogatásba befogadott
- járóbeteg-ellátás
keretében rendelhetõ gyógyszerekre -
ideértve a különleges
táplálkozási igényt
kielégítõ tápszereket is -
gyógyszerkerete erejéig,
- gyógyászati
segédeszközökre, ideértve a
protetikai és fogszabályozó
eszközöket is, valamint azok
javítására és
kölcsönzésére,
továbbá
- az orvosi
rehabilitáció
céljából igénybe
vehetõ
gyógyászati ellátásokra.
Jogosultak köre
Alanyi
jogon közgyógyellátásra
jogosult
- az
átmeneti gondozott, az átmeneti és
tartós nevelésbe vett kiskorú,
- a rendszeres
szociális segélyben
részesülõ
egészségkárosodott személy,
- a
pénzellátásban
részesülõ hadigondozott és a
nemzeti
gondozott,
- a
központi szociális segélyben
részesülõ,
- a
rokkantsági járadékos,
- az, aki I., II.
csoportú rokkantsága alapján
részesül nyugellátásban,
baleseti nyugellátásban,
- az, aki
saját jogán jogosult magasabb
összegû
családi pótlékra, vagy aki
után szülõje vagy eltartója
magasabb
összegû családi
pótlékban
részesül.
Normatív
alapon történõ
megállapítás
Normatív alapon jogosult
közgyógyellátásra az a
személy, akinek esetében a havi rendszeres
gyógyító
ellátásnak az
egészségbiztosítási szerv
által elismert térítési
díja
- az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének a 10%-át meghaladja (2010.
január 1-tõl 2.850 Ft) feltéve, hogy
- a
családjában az egy fõre
jutó havi
jövedelem nem éri el az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegét ( 2010. január 1-tõl
28.500
Ft), egyedül élõ esetén
150%-át ( 2010. január 1-tõl 42.750
Ft).
Méltányosságból
történõ
megállapítás
A jegyzõ
méltányosságból
állapítja meg a
közgyógyellátást annak a
szociálisan rászorult személynek,
akinek esetében a települési
önkormányzat rendeletében
meghatározott feltételek fennállnak.
Fontos
tudni
A
közgyógyellátásra
való jogosultságról a
jegyzõ
dönt.
A jogosultság
- az
ellátásra alanyi jogon jogosultak
esetében két évre,
- normatív
alapon, és
méltányosságból
megállapított ellátás
esetében egy évre kerül
megállapításra.
A
jogosultság kezdõ idõpontja a
jogosultságot
megállapító határozat
meghozatalát követõ 15 nap.
A közgyógyellátás
iránti kérelem a jogosultság
idõtartama alatt, annak lejártát
megelõzõ
három hónapban is
benyújtható. Amennyiben az
eljárás a jogosultság
lejárta elõtt legalább 15 nappal
korábban befejezõdik, az új
jogosultság kezdõ
idõpontjaként a
korábbi jogosultság
lejártát követõ napot kell
megállapítani.
Ha a közgyógyellátás
iránti kérelmet jogerõsen
elutasították, és az újabb
kérelem benyújtásáig
- a
gyógykezelést szolgáló
terápiában, illetõleg a
gyógyszerek
térítési díjában
nem következett be olyan változás,
amelynek következtében a havi rendszeres
gyógyító ellátás
költsége megnõtt, és
- a
kérelmezõ jövedelme nem
változott, a
jegyzõ a kérelmet érdemi
vizsgálat
nélkül elutasítja.
Közgyógyellátás
keretében gyógyító
ellátások akkor
szolgáltathatók ki, ha az orvos a
vényen feltüntette a jogosult
igazolványának a számát
és a jogosult vagy a
gyógyító
ellátást kiváltó
személy az igazolványt bemutatja. Ebben az
esetben a szolgáltatást
nyújtó ellenõrzi a vényen
és az igazolványon lévõ
személyes adatok
egyezõségét, valamint
az igazolvány hatályát.
Közgyógyellátás
keretében gyógyító
ellátás csak hatályos
igazolvánnyal vehetõ igénybe.
A
közgyógyellátásra
való jogosultság
megállapításának menete:
A
jogosult számára kizárólag
a személyes szükségletének
kielégítéséhez
szükséges gyógyító
ellátás rendelhetõ.
A havi rendszeres gyógyító
ellátási szükségletet a
háziorvos, illetve - személyes
gondoskodást nyújtó
átmeneti és bentlakásos
szociális intézményben vagy gyermek-
és ifjúságvédõ
intézetben, nevelõotthonban elhelyezett jogosult
esetén - az intézmény orvosa igazolja.
Az igazolás tartalmazza a kérelmezõ
személyes azonosító adatait
(név, születési név, anyja
neve, születési hely, születési
idõ, lakóhely, tartózkodási
hely),
társadalombiztosítási
azonosító jelét, a tartósan
fennálló betegségének a
betegségek nemzetközi
osztályozása szerinti
kódját. Az igazolás tartalmazza
továbbá az alkalmazandó
terápiához szükséges
gyógyító
ellátások megnevezését,
mennyiségét, gyógyszerek
esetében a gyógyszer
megnevezését és a
külön jogszabályban
meghatározott azonosító adatait, a
gyógyszer formáját,
mennyiségét, valamint a
kívánt terápiás
hatás eléréséhez
szükséges napi mennyiségét
és az adagolást. A csak szakorvos
által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhetõ
gyógyszereket az igazoláson a szakorvos
nevének, pecsétszámának
feltüntetésével külön
meg kell jelölni. A szakorvos - a
kérelmezõ
igénye esetén - az általa rendelt havi
rendszeres gyógyító
ellátásokról a háziorvost
tájékoztatja.
A háziorvos igazolását a
kérelemmel együtt be kell nyújtani a
jegyzõhöz, aki az igazolást
három
munkanapon belül továbbítja az
egészségbiztosítási
szervnek. (ha az ellátás
megállapítását
normatív alapon, vagy
méltányosságból
kérik, a jegyzõ csak abban az esetben
továbbítja az igazolást, ha
igénylõ megfelel a jövedelmi
feltételeknek.)
Az egészségbiztosítási
szerv megvizsgálja az igazolásban
feltüntetett havi rendszeres
gyógyító ellátás
iránti szükséglet szakmai
megalapozottságát. Ha az igazolásban
feltüntetett gyógyító
ellátás iránti
szükségletet nem tartja megalapozottnak, a
szakhatósági
állásfoglalást
megelõzõen
adategyeztetés céljából
megkeresi az igazolást
kiállító háziorvost.
Az egészségbiztosítási
szerv az általa elismert
gyógyító
ellátási szükséglet
alapján szakhatósági
állásfoglalást ad a
jegyzõnek a
rendszeres gyógyító
ellátások havi
költségérõl, melyben
megjelöli
az egyéni gyógyszerkeret alapjául
szolgáló gyógyszer
térítési díjának
összegét
(gyógyszerköltség)
A szakhatósági
állásfoglalásban
külön megjelölik az egyéni
gyógyszerkeret alapjául
szolgáló gyógyszer
térítési díjának
- ideértve a külön jogszabály
szerint kiemelt, indikációhoz
kötött támogatásban
részesített gyógyszerért
dobozonként fizetendõ díjat -
összegét (a továbbiakban:
gyógyszerköltség).
A gyógyszerköltség
meghatározásánál a
kérelmezõ krónikus
betegségéhez igazodó, egyhavi
mennyiségre számolva legalacsonyabb
költségû, külön
jogszabályban meghatározott szakmai
szabályok szerint elsõként
választandó, legalacsonyabb napi
terápiás költséggel
alkalmazott készítményeket kell alapul
venni.
A gyógyszerköltség
megállapítása során
legfeljebb havi 6.000 forintig vehetõk figyelembe a nem csak
szakorvos
által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra
rendelhetõ
gyógyszerek.
Ha a kérelmezõ havi
gyógyszerköltsége a 6.000 forintot
meghaladja, a 6.000 forint feletti összeg a
szakhatósági
állásfoglalásban a csak szakorvos
által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján
rendelhetõ gyógyszerek
figyelembevételével, az
egészségbiztosítási szerv
vezetõjének döntése
alapján
állapítható meg.
Az egyéni gyógyszerkeret összege a
jogosult egyéni havi rendszeres
gyógyszerköltsége, de 2010-ben
legfeljebb havi 12.000 Ft lehet. Amennyiben az egyéni
rendszeres gyógyszerköltség a havi 1.000
Ft-ot nem éri el, egyéni
gyógyszerkeret nem kerül
megállapításra.
Az
eseti keret éves összege 2010-ben 6.000 Ft.
Amennyiben a
közgyógyellátásra jogosult
személy részére egyéni
gyógyszerkeret nem kerül
megállapításra, a
gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.
Az egészségbiztosítási
szerv szakhatósági
állásfoglalásának
kézhezvételétõl
számított 8 napon belül a
jegyzõ
határozattal dönt
- a
közgyógyellátásra
való jogosultság
megállapításáról,
- a
közgyógyellátásra
való jogosultság kezdõ
idõpontjáról,
- a jogosult
gyógyszerkeretérõl,
külön
megjelölve - a szakhatósági
állásfoglalás alapján - az
egyéni gyógyszerkeret
összegét.
Ha
az
alanyi jogon
közgyógyellátásra jogosult
személynek nincs rendszeres
gyógyszerköltsége,
részére egyéni
gyógyszerkeretet nem lehet
megállapítani, mivel a gyógyszerkeret
meghatározása a havi rendszerességgel
szedett, krónikus betegségek
gyógyítását
szolgáló gyógyszerek
alapján történik. Ebben az esetben eseti
keretet lehet megállapítani.
Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti
keret a jogosultság idõtartamára
kerül
megállapításra. Normatív
alapon és
méltányosságból
megállapított ellátás
esetén a gyógyszerkeretet 18
hónapnál nem régebben kiadott
szakhatósági
állásfoglalás alapján lehet
megállapítani.
Amennyiben az ellátásban
részesülõ személy
egészségi állapotában, a
gyógykezelését
szolgáló terápiában,
illetõleg a keret
megállapításakor
figyelembe vett gyógyszerek
térítési díjában
olyan változás következik be, amelynek
következtében havi rendszeres kiadása a
gyógyszerkeret
megállapításakor figyelembe vett
gyógyszerköltséghez képest
ténylegesen legalább 1.000 forinttal
megváltozik, az ellátásban
részesülõ személy
kérelmére lehetõség van az
egyéni gyógyszerkeret év
közbeni felülvizsgálatára.
A felülvizsgálat során az
egyéni gyógyszerkeret
újbóli
megállapítására abban az
esetben kerül sor, ha a
gyógyszerköltség havi
változásának összege az 1.000
forintot eléri.
A felülvizsgálat során
megállapított magasabb egyéni
gyógyszerkeret a határozat
meghozatalát követõ 15.
naptól
jár. A felülvizsgálat során
megállapított alacsonyabb egyéni
gyógyszerkeret a határozat
meghozatalát követõ 30.
naptól
jár. Ha a felülvizsgálat
eredményeképpen a jogosultság
megszüntetésére kerül sor,
annak idõpontja a határozat
meghozatalát
követõ 30. nap.
A jogosultság lejártát
megelõzõ
három hónapban az egyéni
gyógyszerkeret
felülvizsgálatát nem lehet
kérni.
Az igazolványt az
egészségbiztosítási szerv -
a jogosultságot megállapító
határozat alapján - az abban megjelölt
idõtartamra, hivatalból
állítja ki.
Az egészségbiztosítási
szerv ellenõrzi a háziorvos, illetve a szakorvos
közgyógyellátással
kapcsolatos tevékenységét. Ha az
ellenõrzés alapján indokoltnak tartja
a
közgyógyellátásra jogosult
személy egyéni
gyógyszerkeretének
felülvizsgálatát, azt a
jegyzõnél kezdeményezi.
Az egészségbiztosítási
szerv az
elszámolási-nyilvántartási
rendszerében az egyéni
gyógyszerkeretet háromhavonta, egyenlõ
részletekben – elsõ alkalommal a
jogosultság kezdõ
idõpontjával – nyitja
meg. Az egyéni gyógyszerkeret év
közbeni felülvizsgálata esetén
a módosított egyéni
gyógyszerkeretnek az idõarányos, a
jogosultság idõtartamából
hátra levõ idõtartamra esõ
részét
nyitja meg három havonta.
Az eseti keret összegét az
egészségbiztosítási szerv a
jogosultság kezdõ
idõpontjával nyitja meg.
Két évre megállapított
jogosultság esetén az eseti keretet
évente, a jogosultság kezdõ
idõpontjával, illetve az attól
számított egy év elteltével
kell megnyitni.
A gyógyszerkeret az igazolvány
érvényességi ideje alatt
használható fel.
A gyógyszertár a
közgyógyellátás
keretében történõ
gyógyszerkiadást megelõzõen
ellenõrzi, hogy a
vényen feltüntetett személy szerepel-e a
hatósági nyilvántartásban,
továbbá
tájékoztatást ad a jogosult
részére még rendelkezésre
álló gyógyszerkeret
összegérõl.
A gyógyszertár a
közgyógyellátás
keretében térítésmentesen a
gyógyszerkeretnek az
egészségbiztosítási szerv
nyilvántartása szerint meghatározott
idõszakban rendelkezésre
álló
összegéig ad ki gyógyszert.
A gyógyszer térítési
díját nem lehet részben
gyógyszerkeretbõl, részben a jogosult
saját költségébõl
fedezni.
Amennyiben a gyógyszer
térítési díját
az egészségbiztosítási
szerv által a három hónapos
tárgyidõszakra megnyitott
gyógyszerkeret nem
fedezi, az a
közgyógyellátásra jogosultat
terheli. A három hónapos
tárgyidõszakban így megmaradt
összeg
– a jogosultsági éven belül
– a következõ három
hónapos
tárgyidõszakban megnyitott
gyógyszerkeret
összegét növeli.
Az éves gyógyszerkeret
kimerülése elõtt a
gyógyszerkeretbõl
még rendelkezésre álló, a
jogosult részére rendelt gyógyszer
térítési díját
el nem érõ maradványösszeg a
gyógyszer térítési
díjának
kiegészítésére is
felhasználható, azzal, hogy a
maradványösszeg és a
gyógyszer térítési
díja közötti
különbözetet a
közgyógyellátott fizeti meg.
A
közgyógyellátás
keretében gyógyszert a jogosult
részére
- a
háziorvosa, illetve azon gyógyszerek
esetében, melyeket a vonatkozó
jogszabályok alapján csak szakorvos
írhat fel, a kezelést végzõ
szakorvos,
- sürgõs
szükség esetén a
tartózkodási hely szerint illetékes
kezelõorvos statim jelzéssel legfeljebb egy,
eredeti
legkisebb gyári csomagolásban,
- a
fekvõbeteg-gyógyintézet orvosa a beteg
elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb
gyári csomagolásban,
- a
járóbeteg-szakellátás
szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent
betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári
csomagolásban,
- gyógyászati
segédeszközt a kezelõorvos,
- az orvosi
rehabilitáció
céljából igénybe
vehetõ
gyógyászati ellátásokat a
kezelõorvos rendelhet.
Az igazolvány a
megállapított jogosultsági
idõtartam
lejárta elõtt hatályát
veszti, ha
- a
közgyógyellátásra
való jogosultságot
megszüntették, vagy
- az
igazolványt a
közgyógyellátásra
való jogosultság
igazolására alkalmatlanná
nyilvánították,
visszavonták,
- vagy a jogosult
meghalt.
A
REP a közgyógyellátásra
való jogosultság
igazolására alkalmatlanná
nyilvánítja az igazolványt, ha az
- elveszett, vagy
- megsemmisült,
vagy
- a
jogosultság igazolására
alkalmatlanná vált.
Meg
kell szüntetni a
közgyógyellátásra
való jogosultságot, ha
- az
igazolvány
kiállítására
jogosultság hiányában került
sor, vagy
- a
jogosultság az igazolvány
kiállítását
követõen megszûnt, vagy
- a jogosult az
igazolványt rosszhiszemûen, a
jogszabályokkal
ellentétesen használta fel.
A
méltányosságból
megállapított igazolvány
után a települési
önkormányzat
térítést fizet. A
térítés az igazolvány
kiállítását
követõ
egy éves idõtartamra szól. A
térítés összege a
megállapított gyógyszerkeret
éves összegének 30%-a, amelyet a
határozat jogerõre
emelkedésétõl
számított három napon belül
az egészségbiztosítási
szervnek át kell utalni.
Az
önkormányzati rendelet vonatkozó része
Közgyógyellátás
(Sztv. 50. § (2)
bekezdés)
13.
§
(1)
A
Képviselõ-testület
megállapítja a
közgyógyellátásra
való jogosultságát, aki
szociálisan rászorult
és gyógyszerköltsége olyan
magas, hogy azt létfenntartása
veszélyeztetése
nélkül nem képes viselni.
(2)
Közgyógyellátásra szorult az
a személy,
-
akinek
családjában az egy fõre esõ
jövedelem
a
mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj
összegének
150%-át, egyedül élõ esetében
annak 200%-át nem haladja meg.
(3)A
kérelemhez
mellékelni kell a
Polgármesteri Hivatalban biztosított
jövedelemnyilatkozatot.
A rendelet
13.§-ában foglalt hatáskört a
Képviselőtestület a polgármesterre ruházza
át.