Házi
segítségnyújtás
keretében a szolgáltatást
igénybe vevõ személy saját
lakókörnyezetében kell
biztosítani az önálló
életvitel fenntartása
érdekében szükséges
ellátást.
A
házi
segítségnyújtás
keretében biztosítják:
- az
alapvetõ
gondozási, ápolási feladatok
elvégzését,
- az
önálló életvitel
fenntartásában, az ellátott
és lakókörnyezete
higiéniás
körülményeinek
megtartásában való
közremûködést,
- a
veszélyhelyzetek kialakulásának
megelõzésében, illetve azok
elhárításában
való
segítségnyújtást.
Amennyiben a házi
segítségnyújtás
során szakápolási feladatok
ellátása válik
szükségessé, a házi
segítségnyújtást
végzõ személy kezdeményezi
az
otthonápolási szolgálat
keretében történõ
ellátást.
A házi
segítségnyújtás
igénybevételét
megelõzõen
vizsgálni kell a gondozási
szükségletet. A szolgáltatás
iránti kérelem alapján az
intézményvezetõ, ennek
hiányában a jegyzõ
kezdeményezi az
igénylõ gondozási
szükségletének
vizsgálatát a szakértõi
bizottságnál. A szakértõi
bizottság szakvéleményt ad a napi
gondozási szükséglet
mértékérõl.
A házi
segítségnyújtást a
szakvéleményben meghatározott napi
gondozási szükségletnek
megfelelõ
idõtartamban, de legfeljebb napi 4
órában kell
nyújtani. Ha a gondozási
szükséglet a napi 4 órát
meghaladja, a szolgáltatást
igénylõt
az intézményvezetõ
tájékoztatja a bentlakásos
intézményi ellátás
igénybevételének
lehetõségérõl.
Ha a szolgáltatást igénylõ
személy egészségi állapota
vagy személyes körülményei a
szolgáltatás átmeneti
jellegû vagy
halaszthatatlan biztosítását teszik
szükségessé, a házi
segítségnyújtás az
intézményvezetõ
döntése
alapján legfeljebb három hónapos
idõtartamra a gondozási
szükséglet
vizsgálata nélkül is
nyújtható. Amennyiben a gondozás
három hónapot meghaladóan is indokolt,
a gondozási szükséglet
vizsgálatát kezdeményezni kell.