Úgy gondolom a legaktuálisabb kérdés a közmeghallgatással kapcsolatosan, hogy kell-e nekünk egyáltalán a demokrácia? Az elmúlt idõszakot figyelve azt kell mondanom, hogy nem. 20 évvel a rendszerváltás után azt tapasztaljuk, hogy az emberek többsége nem erõs demokráciát, hanem erõs vezetõt akar, hinni akar valakiben, aki majd megoldja a gondokat, kifizeti az adósságokat, és rendbehozza közvetlen környezetünk ügyes-bajos dolgait. Akit csak követni kell , a gondolkodás pedig maradjon csak az ellenzékben kucorgó kisebbség hobbija, amit otthon a négy fal között  a számítógépe elõtt ülve mûvel. Életünket, környezetünk alakulását azonban nem bízhatjuk állandóan másokra, nem dughatjuk a fejünket a homokba, hogy aztán 4 évente felnézzünk, hogy minden rendben van-e, minden problémát megoldottak-e helyettünk. Ha közvetlen beleszólásunk nincs is két választás között az események alakulásába, minden évben van egy nap, amikor mi, lakók feltehetjük kérdéseinket a vezetõk felé, hozzászólhatunk a falu dolgaihoz, javaslatokat tehetünk, rákérdezhetünk kényes témákra, felhívhatjuk a figyelmet hiányosságokra, esetleges törvénytelenségekre.