Én szemetem, Te szemeted.... Mi szemetünk?????

avagy

ki fizet a végén?




A hulladékgazdálkodási törvény pontosan meghatározza a fogyasztó és az önkormányzat kötelességeit.

13§.(2) A fogyasztó köteles az ingatlanán keletkezõ hulladékot a jogszabályok betartásával (pl. a veszélyes hulladékok esetében elkülönítetten) gyûjteni, a szolgáltató által rendszeresített gyûjtõedényben a feljogosított szolgáltatónak átadni, és megfizetni a kezelés költségeit  20.§/. A szolgáltatás kötelezõ igénybevétele alól mentesülnek azok, akik a hulladék kezelésérõl megfelelõ hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maguk gondoskodnak. /2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról/
21.§ Az önkormányzatok kötelezõ feladata a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása : vagy önálló közszolgáltatás megszervezésével, vagy egymáshoz közeli önkormányzatokkal közös gazdálkodó szervezetekhez való csatlakozással /2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról/
 
A közszolgáltatást igénybe vevõknek a települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve, ha az önkormányzat mentességet állapított meg, vagy a közszolgáltatás ingyenes. /64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 6.§.(1)./

Tehát ez a közszolgáltatás kötelezõ érvényû minden lakóingatlannal rendelkezõ lakóra.

23.§ f) Az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelõ díjfizetési kötelezettséget az önkormányzatok rendeletben állapítják meg .
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény kötelezi az önkormányzatokat , hogy rendeletben határozzák meg a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltató kijelölését, a közszolgáltatás ellátásának ill. igénybevételének rendjét és módját, a szereplõk jogait és kötelezettségeit, a szerzõdés létrejöttének módját és feltételeit, ill. fõbb tartalmi elemeit, az ingatlantulajdonost terhelõ díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
 
 
26.§.(1) A díjhátralék és a késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minõsülnek
/2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról/

A díjhátralék behajtása a jegyzõ egyik fontos feladata.

A települési önkormányzat jegyzõje a települési önkormányzat hulladékkezelési feladatait teljesítve környezetvédelmi hatóságként eljár a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása során;   /224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet/ 

   Mi történik akkor, ha a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonos nem fizet?
  
2000. évi XLIII. törvény 26. §

2) A díjhátralék keletkezését követõ 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére.
(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követõ 90. napot követõen a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történõ behajtását a települési önkormányzat jegyzõjénél kezdeményezi.
(4) A települési önkormányzat jegyzõje - a kezdeményezés kézhezvételétõl számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzõje nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.
(5) Ha a közszolgáltatást igénybe vevõ díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelõjétõl kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelõssége egyetemleges.
(6) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényérõl és okáról a települési önkormányzat jegyzõje - a behajtás eredménytelenségét követõ nyolc napon belül - igazolást ad a közszolgáltatónak.

A díjhátralék keletkezését követõ 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követõ 90. napot követõen a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralékot a települési önkormányzattól igényelheti.

Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat - a feladathoz kötött állami támogatás terhére - a behajthatatlanság tényének megállapítását követõ nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére.

Tehát ebbõl következik, ha valaki nem fizeti a számláit a közszolgáltatónak (esetünkben a Szombathelyi Városgazdálkodásnak), és azt a jegyzõ nem tudja behajtani, akkor azt az önkormányzat költségvetéséből kell kifizetni. Mivel ez adó módjára behajtható köztartozás, ezért ha behajtása eredménytelen, 5 év után elévül, és leírásra kerül. A Szombathelyi Városgazdálkodás felé fennálló tartozás azonban nem, ezt előbb-utóbb az önkormányzatnak ki kell fizetnie.

Azt tehát, hogy ki fizet a végén már tudjuk, azt viszont soha nem fogjuk megtudni, hogy ki nevet a végén, mert a nem fizető személy adatai személyes adatoknak minősülnek, s ezekbe az adatokba történő betekintés, s a vele szemben foganatosított intézkedés kizárólag  a jegyző hatásköre.
Vannak viszont olyan közérdekű adatok, amelyek nyilvánosak. Ezek ismeretében a napokban levelet írok jegyzõ úrnak, hogy az Adatvédelmi törvény 19.§ (3). alapján és az Adatvédelmi törvény 20. §-a szerinti rendben a következő adatokat küldje el e-mail címemre, vagy tegye fel a falu hivatalos honlapjára.
folytatás következik