Eltûnt gyermekek világnapja

Május 25-én tartják az eltûnt gyermekek világnapját az 1979. május 25-én New Yorkban eltûnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékezve.
Az Egyesült Államokban 1983-ban emlékeztek meg elõször az eltûnt yerekekrõl, Ronald Reagan amerikai elnök kezdeményezésére. 2001-ben megalakult az Eltûnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért Európai Föderáció, amelynek kezdeményezésére 2002-ben már Európa több országában is felhívták a figyelmet az eltûnt gyermekekre. A szervezet kezdeményezésére május 25. az eltûnt és bántalmazott gyermekek napja. (Az eltûntek világnapját augusztus 30-án tartják.) A világnap célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a megelõzõ stratégiákra és az országok közötti együttmûködés fontosságára.
Magyarországon évente több mint hatezer gyermek eltûnését jelentik be, s bár túlnyomó többségük rövid idõn belül elõkerül, több mint száz eset komoly gondot okoz a rendõrségnek. Az eltûnt gyermekek keresése, körözése államigazgatási eljárás keretében történik, amit ugyan 90 napon belül le kell zárni, de az eltûntek adatai 20 évig folyamatosan benne vannak a keresettek körében. Az elszökött gyerekek fele még aznap, legfeljebb másnap megkerül, negyedük tölt több éjszakát vagy akár egy hetet is távol otthonától.
Az eltûnéshez vezetõ okok változatosak: sokszor csak a játékba való belemerülés, a kalandvágy vagy valamilyen apróbb sértõdés, veszekedés vezet a szökéshez. Azoknál a gyerekeknél azonban, akik több nap vagy hét után térnek vissza, többnyire az elhanyagoltság, a nyomasztó családi légkör lehet a háttérben. Az elcsatangolások gyakori oka a félelem a tanulmányi eredmények miatti esetleges felelõsségre vonástól: az eltûntként körözött gyerekek 40-50 százalékáról derül ki utóbb, hogy iskolai kudarcok miatt indult neki a nagyvilágnak (a félévi, illetve év végi bizonyítványosztás idején az átlagnál több eltûnést regisztrálnak a hatóságok). Sok fiatal nevelõintézetbõl, gyermekotthonból szökik meg, náluk az intézeti körülmények állnak a tett hátterében.
Az otthonról vagy nevelõintézetbõl elszökött fiatalok pénz és jövedelem nélkül gyermekprostitúció vagy más bûncselekmény potenciális áldozatává válhatnak. 2008. június 1-jén elsõként Magyarország vezette be az Európai Unióban az egységes segélykérõ telefonszámot, a 116-000-s kék vonalat, amely ma már 15 európai országban él.
Magyarországon az eltûntek felkutatásában több mint másfél évtizede segít a Csellengõk címû televíziós mûsor is. 2000-ben alakult meg a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványon belül az eltûnt gyerekek munkacsoportja, amelynek célja, hogy feltérképezze az eltûnt gyerekek és hozzátartozóik hatékony segítésének módját és a hasonló célú szervezetekkel való együttmûködés formáit, kiemelten fontos területként kezelve a határokon átnyúló eseteket is. A Kék Vonal alapító tagja az Eltûnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért Európai Föderációnak, amely ma már 24 tagot számlál.
Az idei világnaphoz kapcsolódva az 1000 Lámpás Éjszakája elnevezésû kampány néhány nappal ezelõtt Magyarországon új kezdeményezést indított, ennek keretében tejesdobozokon és egyéb termék csomagolásán jelent meg négy, évek óta eltûnt magyar fiatal képe.
A világnap alkalmából Budapesten a kampány keretében lufis felvonulást rendeznek, este ezer lámpást engednek a magasba, az Európai Unió soros magyar elnöksége és az Európai Bizottság 26-án pedig közös szakértõi konferenciát rendez Brüsszelben "Európai válaszok az eltûnt gyerekekre és az igény a gyermekbarát igazságszolgáltatásra" címmel.