Eltûnt
gyermekek világnapja
Május
25-én tartják az eltûnt gyermekek
világnapját az 1979. május
25-én New Yorkban eltûnt 6 éves
kisfiúra, Etan Patzra és társaira
emlékezve.
Az Egyesült Államokban 1983-ban
emlékeztek meg elõször az
eltûnt yerekekrõl, Ronald Reagan amerikai
elnök
kezdeményezésére. 2001-ben megalakult
az Eltûnt és Szexuálisan
Kihasznált
Gyerekekért Európai
Föderáció, amelynek
kezdeményezésére 2002-ben
már Európa több
országában is felhívták a
figyelmet az eltûnt gyermekekre. A szervezet
kezdeményezésére május 25.
az eltûnt és bántalmazott gyermekek
napja. (Az
eltûntek világnapját augusztus
30-án
tartják.) A világnap célja, hogy
ráirányítsák a figyelmet a
megelõzõ stratégiákra
és az
országok közötti
együttmûködés
fontosságára.
Magyarországon évente több mint hatezer
gyermek eltûnését jelentik be, s
bár
túlnyomó többségük
rövid idõn belül
elõkerül, több
mint száz eset komoly gondot okoz a
rendõrségnek.
Az eltûnt gyermekek keresése,
körözése
államigazgatási eljárás
keretében történik, amit ugyan 90 napon
belül le kell zárni, de az eltûntek
adatai 20
évig folyamatosan benne vannak a keresettek
körében. Az elszökött gyerekek
fele még aznap, legfeljebb másnap
megkerül, negyedük tölt több
éjszakát vagy akár egy hetet is
távol otthonától.
Az eltûnéshez vezetõ okok
változatosak: sokszor
csak a játékba való
belemerülés, a kalandvágy vagy
valamilyen apróbb sértõdés,
veszekedés vezet a szökéshez.
Azoknál a gyerekeknél azonban, akik több
nap vagy hét után térnek vissza,
többnyire az elhanyagoltság, a nyomasztó
családi légkör lehet a
háttérben. Az elcsatangolások gyakori
oka a félelem a tanulmányi eredmények
miatti esetleges felelõsségre
vonástól: az eltûntként
körözött gyerekek 40-50
százalékáról derül
ki utóbb, hogy iskolai kudarcok miatt indult neki a
nagyvilágnak (a félévi, illetve
év végi
bizonyítványosztás idején
az átlagnál több
eltûnést
regisztrálnak a hatóságok). Sok fiatal
nevelõintézetbõl,
gyermekotthonból
szökik meg, náluk az intézeti
körülmények állnak a tett
hátterében.
Az otthonról vagy
nevelõintézetbõl
elszökött fiatalok pénz és
jövedelem nélkül
gyermekprostitúció vagy más
bûncselekmény potenciális
áldozatává válhatnak. 2008.
június 1-jén elsõként
Magyarország vezette be az Európai
Unióban az egységes
segélykérõ telefonszámot, a
116-000-s
kék vonalat, amely ma már 15 európai
országban él.
Magyarországon az eltûntek
felkutatásában több mint
másfél évtizede segít a
Csellengõk címû
televíziós mûsor is.
2000-ben alakult meg a Kék Vonal Gyermekkrízis
Alapítványon belül az eltûnt
gyerekek
munkacsoportja, amelynek célja, hogy
feltérképezze az eltûnt gyerekek
és
hozzátartozóik hatékony
segítésének
módját és a hasonló
célú szervezetekkel való
együttmûködés
formáit,
kiemelten fontos területként kezelve a
határokon átnyúló eseteket
is. A Kék Vonal alapító tagja az
Eltûnt és Szexuálisan
Kihasznált
Gyerekekért Európai
Föderációnak, amely ma már 24
tagot számlál.
Az idei világnaphoz kapcsolódva az 1000
Lámpás Éjszakája
elnevezésû kampány
néhány
nappal ezelõtt Magyarországon új
kezdeményezést indított, ennek
keretében tejesdobozokon és egyéb
termék csomagolásán jelent meg
négy, évek óta eltûnt magyar
fiatal
képe.
A világnap alkalmából Budapesten a
kampány keretében lufis felvonulást
rendeznek, este ezer lámpást engednek a magasba,
az Európai Unió soros magyar
elnöksége és az Európai
Bizottság 26-án pedig közös
szakértõi konferenciát rendez
Brüsszelben "Európai válaszok az
eltûnt
gyerekekre és az igény a gyermekbarát
igazságszolgáltatásra"
címmel.