Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák.
Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást. Veszélyes ebnek azon kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy "fizikai vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak".
További újdonság, hogy "veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti" feladatok elvégzése érdekében az önkormányzatok háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek. Ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.
Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, de ez alól lesznek kivételek, amelyeket csak később szabályoznak végrehajtási rendeletben. A módosítás eredetileg megtiltotta volna az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását is az állatok védelme érdekében, de a végül elfogadott szöveg szerint szintén végrehajtási rendeletben szabályozzák majd a kivételeket.
Forrás: hvg.hu
Őshonos, adómentes magyar fajtákKuvasz, komondor – a hongfoglaló magyarok hozták őket magukkal. A kuvaszt vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre tartották.
Magyar vizsla – apróvadak vadászatára használták; drótszőrű változatát az 1930-as években tenyésztették ki.
Puli, pumi, mudi – terelő munkakutyák.
Magyar agár – legősibb vadászkutyánk; keletről hozták magukkal a magyar törzsek.
Erdélyi kopó – elődje, a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki.
Forrás: zooclub