Ápolási díj

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – az a hozzátartozó,
aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló

•  súlyosan fogyatékos (korhatár nélkül), vagy
•  tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2010. január 1-tõl 28.500 Ft)

Az ápolási díjat ebben az esetben az ápolást végzõ személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje állapítja meg.

A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.
A díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2010. január 1-tõl 22.800 Ft)

A települési önkormányzat jegyzõje a fokozott ápolást igénylõ súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzõ személy kérelmére emelt összegû ápolási díjat állapít meg, mely azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-val (2010. január 1-tõl 37.050 Ft)

Fokozott ápolást igénylõ az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

•  étkezni, vagy
•  tisztálkodni, vagy
• öltözködni, vagy
•  illemhelyet használni, vagy
•  lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három egyidejûleg fennáll.

A jegyzõ a fenti feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértõ szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.

Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülõ jogosult esetén az a fenti összegek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegû ápolási díjat kell megállapítani.

Amennyiben a súlyosan fogyatékos beteget ápoló személy részére saját jogú nyugdíjnak minõsülõ ellátást (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj) állapítanak meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapítása idõpontjában több mint tíz éve folyósítják.

Az ápolási díj folyósításának idõtartama nyugdíjszerzõ szolgálati idõnek minõsül, mivel a folyósított összegbõl 9,5% nyugdíjjárulékot vonnak.

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt

•  súlyosan fogyatékos, vagy
•  tartósan beteg, és arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

A háziorvos az igazolás arról, hogy az ápolt tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személy

•  az orvosszakértõi szerv szakvéleménye, vagy
•  a megyei gyermek-szakfõorvos igazolása, vagy
•  a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelõ intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki.

A háziorvos a súlyos fogyatékosság tényérõl szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

Tartósan betegnek minõsül az a személy, aki elõreláthatólag három hónapnál hosszabb idõtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
Súlyosan fogyatékos személynek minõsül az, aki

•  segédeszközzel, vagy mûtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes,
•  hallásvesztesége oly mértékû, hogy a beszédnek hallás útján történõ megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthetõ ejtése elmarad,
•  értelmi akadályozottsága genetikai, illetõleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévet megelõzõen bekövetkezõ súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékû, továbbá aki IQ értékétõl függetlenül a személyiség egészét érintõ (pervezív) fejlõdési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minõsíthetõ (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
•  mozgásszervi károsodása, illetõleg funkciózavara olyan mértékû, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban (141/2000. (VIII.9.) Kormány-rendelet) meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerû használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

Ha az ápolást végzõ hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával, annak felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtõl kérheti,
szakvéleményével, annak felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fõvárosi szociális módszertani intézménytõl kérheti.
(Ez a lehetõség az önkormányzatot is megilleti.)

Nem jogosult a díjra a hozzátartozó, ha

•  az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvõbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetõleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetõleg felsõoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
•  a közoktatási intézményben eltöltött idõ a kötelezõ tanórai foglalkozások idõtartamát nem haladja meg, vagy
•  az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetõleg a felsõoktatási intézmény látogatási kötelezettségének idõtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
•  az óvoda, a közoktatási, illetõleg a felsõoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végzõ személy rendszeres közremûködésével valósítható meg,

 az ápoló

•  rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának idõtartama alatt végzett keresõtevékenységébõl adódó biztosítási jogviszony alapján - keresõképtelenné válása esetén - folyósítanak,
•  szakiskola, középiskola, illetve felsõoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
•  keresõtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történõ munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha

•  az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
•  az ápolást végzõ személy a kötelezettségét nem teljesíti,
•  az ápolt személy meghal,
•  az ápolást végzõ vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszûnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
•  a jogosultságot kizáró körülmény következik be.

Az ápolt személy halála esetén a halál idõpontját követõ második hónap elsõ napjától szüntetik meg az ellátás folyósítását.

 

  Ápolási díj

   (Sztv. 43/b. §)

   9. §

 

A Képviselõ-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi.

 (1) Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, akinek családjában az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

(2) Az ápolási díj havi összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 80%-a.