advent

Amikor a fák gyümölcsöt teremnek,
tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
Tûzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg
korcs ágaimon más, mint a halál?
Amikor jelek lepik el a mennyet,
álmunkból kelni itt az óra már.
De ha hozzám jössz, pedig megüzented,
angyalod mégis álomban talál.
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán;
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
boríts be, Bõség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg a szívemben, Szeretet!

Már napokkal ezelõtt megjelentek a virágárusoknál az ádventi koszorúk. A „szabályos” koszorú fenyõbõl készül, rajta három viola és egy rózsaszín gyertya. Más díszek is rákerülhetnek, de azok már nem tartoznak a lényeghez.

A katolikus templomokban és családi otthonokban egyaránt elhelyezik, és a négy adventi vasárnap, vagy már elõzõ este mindig eggyel több gyertyát gyújtanak. A gyertyagyújtást közös énekkel, szentírási szakaszok felolvasásával és közös imádsággal végzik.

Az Ádvent (az Úr eljövetele) Szent András ünnepe körül – idén december 2-án – kezdõdik. Négy ádventi vasárnap van karácsonyig. A katolikus templomokban ebben az idõszakban nem díszítik virággal az oltárt, az orgona csak az ének kíséretére szorítkozik, a misézõ pap viola miseruhát használ, de a harmadik vasárnap lehetséges a rózsaszín. Az Ádvent eredete a 4. századig nyúlik vissza.

Régi szokás templomainkban, hogy az ádventi hétköznapokon hajnali, úgynevezett rorate misét végeznek

Az ádventben a keresztény ember készül karácsonyra, Krisztus születésének ünnepére, de egyben Krisztus világvégi eljövetelére is. A népi jámborság megnyilvánulásai az ádventi koszorú mellett a karácsony elõtti betlehemezés, és a keresztény család közös Szent Család-járása.
Amíg a betlehemezés karácsony eseményeit mondja el, addig a Szent Család-járás inkább a felkészülés ájtatossága a családi otthonokban.
Ebben az idõben sokszor felhangzik a csodálatos gregorián himnusz:

Rorate, coeli desuper, et nubes pluant justum – Harmatozzatok, egek onnan felülrõl, és felhõk hozzák az igazat.

Advent, Adventus Domini = az Úr eljövetele, röviden: Úrjövet. Ádvent az Úr kegyelemhozó eljövetelére való felkészülés idõszaka.

Ádvent - egyben az egyházi év - a Szent András ünnepéhez (nov. 30.) legközelebb esõ vasárnappal, illetve annak elõestéjével kezdõdik. Négy hétbõl áll, a negyedik többnyire csonka. A liturgikus szín: viola (kivéve Ádvent III. vasárnapján, amikor szabad rózsaszínt használni). December 17-tõl már a közvetlen karácsonyi elõkészület jeles napjait tartjuk.

1. Saját gyengeségünk, megváltásra való rászorultságunk tudata, mert "Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak megkegyelmez" (Jak 4,6).
2. Bûnös múltunk elutasítása, állandó fohászkodás Isten irgalmáért: "Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmasságodat!" (Zsolt 84,8).
3. Figyelmes, éber várakozás, reménykedõ virrasztás: "Virrasszatok, mert amely órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia!" (Mk 13,35).

1. Csönd, elmélkedés, imádság.
Foglalkozzunk többet Isten dolgaival, ismerjük meg jobban azt, akit várunk. Legyünk többet csöndben, magunkban. Kerüljük most a hangos helyeket, izgalmakat, szórakozásokat. Járjunk Mária lelki iskolájába: figyeljük õt, imádkozzunk hozzá, vegyünk részt a Roráte (ádventi hajnali) miséken.
2. Készülés Karácsonyra.
Készüljünk elõ családunk karácsonyi liturgiájára. Ajándékainkat a helyes lelkület és szeretet készítse elõ és hitelesítse: gondos, személynek szóló kiválasztás, és nem üzleti szellem.
3. Bûnbánat.
A közelgõ Karácsony várakozásában szorgosan, mégis vidáman tisztítsuk ki lelkünket minden szennytõl.

1. A viola szín: az összeszedettség, szent fegyelem és bûnbánat színe.
2. Az oltár díszítetlen, az orgona legfeljebb az éneket kíséri: ezek a visszafogottság, a várakozó komolyság jelei.
3. Nem liturgikus jelkép - s nem is kerülhet a liturgia megszentelt formái elé -, de segítheti elmélyülésünket az újabb korban divatba jött ádventi koszorú. Mintegy élõ naptár mutatja a családnak, a templomi közösségnek a Karácsony közeledését.

Adventi naptár már hetekkel karácsony elõtt mindenfelé vásárolhatunk. A préselt ajtócskák mögött kis csokoládé-meglepetések várnak a kíváncsi "édesszájúakra". Más adventi naptárak fából készült kis dobozokból állnak, vagy hosszú ajándékcsomagokból. De mindig 24 ajtócska, 24 zacskó vagy csomagocska van a naptárban, hogy december minden napjára jusson egy ajándék szentestéig.

Ezt a szép szokást egy édesanya találta ki. Rosszul esett neki, hogy kisfia minden este azzal a kérdéssel nyaggatta: "Hányat kell még aludnunk, hogy megjöjjön a Jézuska?" Egy nap fogott egy kartont, huszonnégy mezõre osztotta, mindegyikre rátûzött egy bonbont. Kisfia mindennap lecsippenthetett egyet. A kisfiúból idõvel felnõtt lett.

Eszébe jutott egyszer az édesanyja naptára. Úgy gondolta, hogy más gyerekeknek is örömet szerezhetne vele, és ezért elhatározta, hogy adventi naptárakat készít és árusít. Nagy sikere lett. Nemsokára gyárak sora foglalkozott adventi naptárak készítésével. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben, igen idõs korában.

Advent növényei

Sok családban már advent elsõ vasárnapján megkezdõdik a karácsonyi készülõdés, hiszen karácsonyig alig néhány hét van hátra. Ünnepi hangulatot teremthetünk, ha adventi koszorúval díszítjük a lakást.

Az adventi koszorú története nem olyan régi, mint gondolnánk. Az ötlet XIX. századi, egy Johann Heinrich Wichern nevezetû német protestáns lelkésztõl származik, aki úgy próbálta karácsonyig múlatni az idõt, hogy minden egyes istentiszteleten újabb és újabb gyertyát tûzött a csillárkoszorúba, karácsonyig összesen huszonnégyet. A szokás hamar elterjedt, de a gyertyák száma mára négyre redukálódott.

Pár évtizede szemfüles kertészek újítást vezettek be, így a koszorúk megjelentek az ajtókon és ablakokon is.
Adventi koszorút mi magunk is készíthetünk, nem kell beérnünk a bolti "mûanyag" változattal. A lényeg, hogy természetes anyagokat, illetve növényeket használjunk. A koszorún három szín dominál: a zöld, amely a termést, a piros, amely az életet, és a sárga vagy az arany, amely a fényt szimbolizálja.
Ha megvesszük a mohából, cirokból vagy szalmából készült koszorúalapot, akkor már csak a díszítéssel kell foglalkoznunk.

Mikor elmegyünk beszerezni a család fenyõfáját, gyûjtsünk be néhány ágat és dróttal vagy zöld színû cérnával erõsítsük az alapra. Használhatunk más örökzöld növényt is, így például magyalt vagy a több szempontból is aktuális fagyöngyöt.
De körbenézhetünk az otthoni fûszerek között is, a babérlevél kellemes illatot kölcsönözhet a koszorúnak. A tiszafával azért vigyázzunk, mert bár rendkívül dekoratív növény, de a piros bogyóján kívül minden része mérgezõ.

Piros színû hozzávalókból bõséges a választék. Kezdjük rögtön az almával. Kis méretû almát használjunk. A felhasznált négy alma lesz a gyertyatartó, melyekbe a szár eltávolítása után könnyedén beleszúrhatjuk a gyertyákat.
A csipkebogyó begyûjtésének is elérkezett az ideje, a piros bogyók szintén díszítõ célt szolgálnak. Ha túl sok csipkebogyót gyûjtöttünk volna, az sem probléma, egyéb felhasználási lehetõségei is ismertek. Felhasználhatjuk a madárbirs termését is.

Most jöhetnek a sárgás levelû örökzöldek. Elõvehetjük a tavalyról megmaradt fenyõtobozokat. Egzotikussá tehetjük a koszorút, ha fahéjjal, szárított narancs- vagy citromkarikával díszítjük. Néhány szegfûszeget is beleszúrhatunk az alapba, így lesz igazi az illatkavalkád.
A gyertyák kiválasztásának arra figyeljünk, hogy színben és illatban harmonizáljanak a többi dísszel. A méhviasz alapú gyertyák a karácsonyi sütemények illatát idézik. A meggyújtott gyertyák meleg fénye adja meg a koszorú ünnepi hangulatát.

Felhasznált forrás: Virtuális Plébánia, HarmoNet, Édenkert Online, Communio nyomán