Írta: Rajczi Balázs

Napjaink dráguló üzemanyag- és gépárai egyre inkább rákényszerítik a gazdálkodókat, hogy az általánosan elterjedt gépi munkákat alternatív erõforrások felhasználásával váltsák ki. Elgondolkodtató továbbá, hogy a jelenleg forgalomban levõ új erõgépeket már nem 30- 40 évre tervezik, mint egykor, hanem 5- 10 év alatt leamortizálódnak, így nem túlzás azt mondani, hogy rövid pályafutásuk 80%-át üzemben kell(ene) tölteniük ahhoz, hogy tevékenységük gazdaságos legyen. Az említett tények tekintetben a kisgazdaságok, és az extenzív termelést folytató üzemek helyzete a legkritikusabb, mivel a likviditás, illetve a gépkihasználás e gazdaságok esetében a legkérdésesebb.

Hogy mi lehet a kiút ebbõl a könnyûnek nem nevezhetõ helyzetbõl, azon sokat lehetne vitatkozni. Az biztos, hogy az egyik lehetséges megoldás a mezõgazdaságból épp a gépesítésnek köszönhetõen kiszorult négylábú háziállatunk, a ló jelenthetné. Mielõtt valaki azt mondaná, hogy ez csak egy megalapozatlan propaganda, az nagyon téved, mivel számos külföldi példa igazolja, hogy lóval igenis gazdaságosan és hatékonyan lehet termelõ tevékenységet folytatni még itt a modernizált XXI. században is. Elég, ha körülnézünk Kanadában, ahol több húsmarhatartó lecserélte erõgépeit lovakra - hozzá teszem nem véletlenül -, vagy az USA-ban, ahol számos ökogazdaságban dolgoznak igáslovak a traktorok helyett.

Természetesen már nem arra kell gondolni, hogy a ló húzza az ekét, a gazda, pedig komótosan sétál utána az eke szarvára dõlve. Csakúgy, mint minden használati tárgy, a lóvontatású eszközök esetében is szükséges a megváltozott igényeknek megfelelõ korszerûsítés. Ezekre a fejlesztésekre is jó példákat találunk - a jó néhány európai mellett-, Észak Amerikában, ahol szinte minden olyan mûvelõ eszköznek, amely szükséges a mezõgazdasági termeléshez (fûkaszák, rendkezelõk, bálázók, farakódók, talajmûvelõk, stb.), kidolgozták a lóvontatású megfelelõjét. Ezek egy része nem a földrõl kapja a meghajtást, mint a hazánkban is ismert alternáló lovaskasza, hanem egy kisebb teljesítményû motorral szerelték fel az eszközöket. Ennek a megoldásnak az elõnye, hogy a nagyobb vonóerõ-igényû munkaeszközöket csak vontatják a lovak, tehát nem kényszerülnek jelentõs erõkifejtésre, így teljesítményük többszörösére növelhetõ. Jóllehet az említett megoldás nem teszi lehetõvé a motorizálás teljes kiiktatását, de az alkalmazott kis- illetve közepes teljesítményû hajtómotorok kezelése egyszerûbb, beszerzése és üzemeltetése jóval olcsóbb, mint a hagyományos erõgépeké.

 
· 

Az üzemméret, az emberi munkaerõ-, és az igásló szükséglet összefüggései

(KENDELL, 2005)

Az viszont kérdéses, hogy hol a határ a birtokméret tekintetében, ameddig a lóval történõ gazdálkodás reálisan megvalósítható. Ehhez nyújt némi segítséget a 2.-es táblázat, amely egy Amerikában készült tanulmányon alapul. A számokból is kitûnik, hogy az elemzés intenzív (pl.: szántóföldi kultúra) termelési rendszerû gazdaságokra is kiterjedt. A felmérés szerint 150 hektárig szinte minden mezõgazdasági mûvelést el lehet végezni ló vontatású eszközök segítségével. Hogy mennyire lehet a külföldi eredményeket átültetni a magyarországi gyakorlatba? Ez újabb elemzést igényel, hiszen számos eltérés található hazánk-, illetve az USA-beli farmok adottságai között, kezdve a birtokstruktúrától, egészen az eltérõ piaci helyzetig. Mivel a hazai kis-, illetve középgazdaságok mind az üzemformát, mind az adottságokat tekintve igen változatosak, így minden gazdálkodónak magának kell átgondolnia, hogy esetében az erõgépeknek, vagy a lovakkal való gazdálkodásnak van-e létjogosultsága.

 Az biztos, hogy a gazdaságok jelentõs részének radikális változtatásokat kell véghezvinnie annak érdekében, hogy talpon tudjon maradni a mai, igencsak kiélezett piaci versenyben. Ha itthon is elterjednének azok a lóvontatású eszközök, melyek nyugaton már bizonyítottak, az jelentõs költségmegtakarítást jelentene azon gazdálkodóknak, akik erõgépeiket igáslovakra cserélnék. Így a folyamatosan „pénzt-nyelõ masina" helyett, egy igen gazdaságosan „üzemelõ" természetes erõforrás segítségével dolgozhatnának.

Hidegvérû négyesfogat egy lengyel ökogazdaságban

Német fejlesztésû, hidraulikával és 3 pont függesztéssel ellátott lovas szállítójármû

Gyomirtás egy lengyel ökogazdaságban

Korszerû lóvontatású gyomirtó

Forrás:www.hidegverulo.hu